A jómódban élő európai középosztályok megtehetik, hogy nem vásárolnak növényvédő szerekkel és műtrágyával kezelt, illetve génmódosított élelmiszereket. Erkölcsileg kifogásolható azonban, ha a szegény országokra is rá akarják erőltetni a biogazdálkodást.

„A nyugati fogyasztónak jogában áll elutasítani a génkezelt alapanyagokból előállított ételeket, hiszen elég ennivaló áll a rendelkezésére, ezért fölösleges a modern technikát segítségül hívnia a nagyobb terméshozam érdekében. A szegény országok azonban nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust” – írja Margaret Wente, a kanadai Globe and Mail kolumnistája.

A fejlett nyugati országokban az elmúlt évtizedben egyre többen tértek át a bioélelmiszerek fogyasztására. Az Európai Unió, néhány kivételtől eltekintve, elutasítja a génkezelt növények termesztését. Nyugati környezetvédő szervezetek hosszú évek óta hadjáratot folytatnak a génkezelt növényfajták elterjedése ellen.

Wente szerint mindez rendben is lenne, ha a modern technológiák elleni boszorkányüldözés nem terjedne túl a fejlett világ határain. A zöldek azonban gyakran a szegény országokra is rá akarják kényszeríteni a nyugati középosztályok elvárásait: arra akarják rábírni őket, hogy a génkezelt termények, sőt, a modern permetszerek és műtrágyák helyett is hagyományos eszközökkel végezzék a mezőgazdasági termelést, ezzel is védve a természetet. „A biotechnológiát elutasító csoportok képviselői azt mondták afrikai vezetőknek, hogy az Amerikából küldött kukorica méreg, mert génkezelt fajtákat is tartalmaz.” Károly herceg pedig kijelentette, hogy a génkezelt növények terjedése „minden idők legsúlyosabb környezeti katasztrófája”. A biotechnológiai cégeket sokan már a dohánygyáraknál is gonoszabbnak és kártékonyabbnak tartják.

Ez a hozzáállás katasztrofális következményekkel jár a harmadik világ számára. A nyugati fogyasztók megengedhetik maguknak a génkezeletlen magvakból, permetezés és műtrágyázás nélkül drágán előállított élelmiszereket, az afrikai éhezők azonban nem. Génmódosítás, permetezés és műtrágyázás nélkül az emberiség éhezésre van ítélve, mert a hagyományos vetőmagvaktól nem várható jelentősen növekvő termésátlag, miközben a Föld népessége 2050-re másféleszeresére nőhet. Azokban az országokban, amelyekből nem tiltották ki a génkezelt növényeket, jelentősen nőtt a terményhozam, és csökkent az éhezők száma.