Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Ki a minaretet tiltja, ki a fátylat

2009. december 9.

Svájcban a minaretek építését tiltják be, Franciaországban az egész női testet fedő burka nyilvános viselését készülnek megtiltani. A liberális újság szerint a tiltásra készülők félreértik az állam szerepét a társadalomban.

Svájcban a minaretek építését tiltják be, Franciaországban az egész női testet fedő burka nyilvános viselését készülnek megtiltani. A liberális újság szerint a tiltásra készülők félreértik az állam szerepét a társadalomban.

„A világiság kétségkívül a köztársaság egyik alapvető értéke, de nehezen hihető, hogy e nagyon is kisebbségi viselet nagy kárt tenne benne” – olvassuk a párizsi Le Monde szerkesztőségi vezércikkében.

Franciaország hajlamos leereszkedően kioktatni Svájcot, amiért népszavazás útján tiltotta meg új minaretek építését, de a Le Monde szerint jobban tenné, ha a saját portája előtt söprögetne.

Mint a Metazinban is olvasható volt, a bevándorlásügyi miniszter országos vitát indított arról, miben is áll a francia nemzeti identitás, és következésképp kik azok a jövevények, akik érdemesek arra, hogy a francia társadalom befogadja őket.

Közben egy másik vita is folyik ugyanebben a témakörben, ez pedig azt hivatott eldönteni, tiltsa-e törvény az egész testet fedő burka, illetve az arcot fedő hikab viselését közterületen és nyilvános helyen. Mint a Metazin beszámolt róla, Nicolas Sarkozy elnök, amikor útjára indította ezt a gondolatot, úgy érvelt, hogy a burka nem vallási kellék, hanem a nők elnyomatásának jelképe. A muzulmán bevándorlóktól való idegenkedés azidáig elsősorban a szélsőjobboldal „vadászterülete” volt. Sarkozy elnök azonban nem faji, nem kulturális felhangot adott javaslatának, hanem a női egyenjogúság nevében emelt szót a középkori keleti viselet ellen, s ily módon olyan hangot ütött meg, amely nem illik a szélsőjobboldal kelléktárába. Most parlamenti különbizottság tárgyal a kérdésről, és ajánlásait 2010 elején fogalmazza majd meg.

Az ügy előzményeihez tartozik, hogy 2004-ben törvényben tiltották meg a muzulmán tanulóknak, hogy fátylat viseljenek az állami iskolákban. És e tilalom nem csupán a testet és az arcot elfedő, hanem a jelképes fátylakra is vonatkozik. 2008-ban az alkotmánybíróság szerepét játszó Államtanács megtagadta a francia állampolgárságot egy marokkói asszonytól, aki francia férfihoz ment feleségül, ám nem volt hajlandó lemondani a burka viseléséről.

Franciaországban mindössze 367 nő visel burkát, túlzás volna tehát azt mondani, hogy országos jelentőségű ügyről van szó. Mégis eléggé valószínű, hogy a burkát és talán a hikabot is kitiltják a közterekről.

A Le Monde két elvi problémát lát ebben. Először is kérdéses, vajon a hangsúlyozottan világi állam dolga-e eldönteni, mi egy adott vallás szempontjából a helyes viselet. Hiszen a tilalom hívei azzal érvelnek, hogy a burka viselői nem vallási előírásnak tesznek eleget, mivel a Korán ilyen követelményt nem tartalmaz.

Másodsorban pedig nagy a kísértés, hogy az állam alkalmi törvényt gyártson, valahányszor valamilyen politikai problémába ütközik, s újabban a kormányzat egyre gyakrabban enged e kísértésnek. A liberális lap szerint viszont célravezetőbb lenne a meggyőzés eszközéhez nyúlni, s olyan magatartásformákat ajánlani, amelyekhez a muzulmánok többsége képes tartani magát. A törvényből ugyanis sokan megbélyegzést olvasnak majd ki, a megbélyegzés pedig a szélsőségek esélyeit növeli mindkét oldalon.