Amerikában újra napirenden a kérdés: jó-e, ha a pénz diktál az interneten? A fizetős információs sztráda hívei szerint a korlátok eltörlése lökést adhat a technikai fejlődésnek. Ellenfeleik szerint a fizetős prémiumszolgáltatások balkanizálhatják az internetet.

„A tizenöt éve kialakított egységes globális információs sztráda új korszaka kezdődik. Egyre több jel utal arra, hogy az internet balkanizálódik” – olvassuk az Economist Virtuális ellenforradalom alcímű írását.

Az internet robbanásszerű fejlődése és elterjedése elsősorban az ingyenesen használható, egységes rendszernek köszönhető. A világháló közös, bekerítetlen digitális földterület: birtokos nélküli infrastruktúra, amelyen bárki ingyen gazdálkodni kezdhet. Az elmúlt évek két slágere – a Google és a Facebook – egyaránt minimális tőkével indult. Ha viszont az internet magánkézben lenne, mint például a telefontársaságok, a kábeltelevízió-szolgáltatók vagy egykor a vasúttársaságok, akkor sem az új szolgáltatások elindítói, sem a felhasználók nem férnének ingyen hozzá, így jóval lassabb lenne a fejlődés. Már csak azért is, mert alternatív, átjárhatatlan hálózatok tömkelege alakulhatna ki.

Az Economist szerint egyre több jel mutat arra, hogy a balkanizálódás megkezdődött, és a globális világháló önálló szigetekre bomolhat. Három fő veszély fenyegeti az internet egységét. Egyrészt a nemkívánatos tartalmakat korlátozni óhajtó államok. Mint arról a Metazin is beszámolt, Kína évek óta tartalomszűrőkkel és cenzorokkal igyekszik korlátozni a pártvezetés érdekével és a kommunizmus szellemével ellentétes oldalak elérhetőségét. A módszert ugyan elsősorban a diktatórikus rezsimek vetik be, de a fejlett demokráciákban is felvetődik a pornográf tartalmak központi korlátozása. A Google Books könyveinek egy része csak az amerikai számítógépekről elérhető, a BBC adásai és archívuma pedig csak a nagy-britanniai felhasználók számára hozzáférhetőek.

A másik nagy veszélyt a kormányok mellett az internetes nagyvállalatok által bevezetett korlátozások jelentik. A Facebook és a Google szolgáltatásainak zöme csak regisztrált felhasználók számára elérhető, a népszerű Apple termékekhez is saját, más készülékeken nem használható alkalmazásokat fejlesztenek.

A legnagyobb gondot azonban a hálózati semlegesség elvesztése jelentené. A jelenlegi szabályok értelmében a hálózatok kötelesek minden tartalomszolgáltatónak azonos sávszélességet biztosítani. A legnagyobb amerikai telefon- és kábeltársaságok viszont már régóta szeretnék elérni, hogy fejlesztéseik nagy részét fizetős prémiumszolgáltatásként bocsáthassák a tartalomszolgáltatók rendelkezésére. Ez azt jelentené, hogy a többet fizető szolgáltatók oldalai gyorsabban lennének elérhetők. A Google és a Verizon állítólag már tárgyalásokat kezdett az ügyben.

Chris Anderson, a Wired webmagazin főszerkesztője már egyenesen a világháló haláláról beszél: a technológia fejlődésével és az internet nyereségének növekedésével egyre több olyan szolgáltatás indul, amely önálló zárványokat hoz létre. Mivel a felhasználók egyre inkább a nagy tartalomszolgáltatókhoz kötődnek, a független kezdeményezések nem sok eséllyel szállnak versenybe. A Google böngészőjét, levelezőjét, szövegszerkesztőjét és hírolvasóját használók aligha térnek át a Google-ba nem integrált alkalmazásra, így viszont csak a rendszeren belüli fejlesztések lehetnek piacképesek.

„A világháló halálával kapcsolatos híresztelések erősen túloznak” – száll szembe önmagával az Economist egy másik vezércikkben. Hosszú távon mindenki jól jár, ha a saját birodalom kiépítésére törekvő nagyvállalatok versenyezni kezdenek a felhasználókért. Az Apple felpezsdíti a piacot, amikor csak a saját készülékein használható alkalmazásokat készít, hiszen ezzel a riválisokat is fejlesztésre kényszeríti.

Azért a technika története azt bizonyítja, hogy az ipari szabvány nem értelmetlen dolog. Ha a villamosítás kezdetén megengedték volna, hogy minden háztartási készülékhez más-más méretű hálózati csatlakozót gyártsanak, s hogy senki se másolhassa le a vezető izzógyártók foglalatainak méretét, az nyilván megakadályozta volna a gyártók versenyét.