Norvégiában magasak az adók, mindez azonban nem lohasztja a vállalkozókedvet. Az amerikai menedzserek magazinja a szocializmus földjén készített beszámolójában döbbenten ismeri el, hogy a jóléti állam és a magas újraelosztás élénkíti a piacot.
„Köszöntjük Norvégiában, ahol az üzleti életet az átláthatóság, a harcos egalitarizmus és a magas adók jellemzik. Igen, ez maga a szocializmus, az amerikai vezérigazgatók rémálma” – írja Max Chafkin, az Inc.com menedzser magazin publicistája.
Norvégia – csakúgy, mint a többi skandináv ország – a nagymérvű állami újraelosztás, a drága állami egészség- és oktatásügy ellenére a versenyképesség és gazdasági növekedés tekintetében is a világ élvonalához tartozik. A progresszív személyi jövedelemadó igen magas, a nagy jövedelmekből közel 50 százalék a levonás, és jelentős az évente fizetendő vagyonadó. A munkanélküliség ennek ellenére alacsony, mindössze 3,5 százalékos. A szegénység – hála a magas újraelosztásnak és foglalkoztatási rátának – gyakorlatilag ismeretlen.
Az egy főre jutó GDP tekintetében Norvégia a világ első öt állama közé tartozik. A válság ellenére töretlen a növekedés: miközben a fejlett országok többsége – és leginkább az alacsony újraelosztást követő Írország, Izland és a három balti állam – jelentős visszaesést könyvelt el, a norvég gazdaság 2008-ban 4, 2009-ben 3 százalékkal nőtt (igaz, 2010-ben némileg visszaesett).
A Global Entrepreneurship Monitor legfrissebb felmérése szerint Norvégiában jóval magasabb az új vállalkozások aránya a népesség lélekszámához képest, mint az Egyesült Államokban. Az amerikai Small Business Administration hasonló eredményre jutott.
Mindez egy amerikai számára különösen meglepő, hiszen a köztudatban az él, hogy a gazdasági növekedés mindenekelőtt adócsökkentéssel serkenthető. Az amerikai kormányok – jobb és baloldaliak egyaránt – az elmúlt évtizedekben ezért folyamatosan adót csökkentettek. A jobboldal annak ellenére szocializmussal vádolja Obama elnököt, hogy ő sem merte eltörölni a gazdagoknak előnyös adókedvezményeket. Bár semmi sem igazolja, hogy ezzel sikerült volna élénkíteni a gazdaságot és fokozni a vállalkozási kedvet, az Egyesült Államokban megingatatlanok az újraelosztással szembeni dogmák. „Manapság gazdasági hazaárulással ér fel bármi pozitívumot felhozni az adók mellett.”
Chafkin bejárta Norvégiát, vállalatvezetőkkel és farmerekkel beszélt, hogy rájöjjön a titok nyitjára. Hogyan lehetséges, hogy a magas adók ellenére szárnyal a gazdaság?
A magas adókból fenntartott ingyenes iskolák biztosítják a képzett munkaerőt. Sőt, az állam még a külföldi egyetemi tandíjba is beszáll. Az egészségügyi ellátás alanyi jogon jár, így erre az adók befizetésén kívül sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nem kell pénzt áldoznia. Ellentétben a jövedelemadóval, a társasági adók rendkívül alacsonyak, ami szintén a vállalkozási kedvet erősíti.
A megoldás tehát egyszerű: a norvégok nem tehernek tekintik az adókat, hanem hosszú távú befektetésnek. Még a vállalkozók többsége is így gondolkodik. Tudják, hogy a magas adókból az állam olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek megkönnyítik a vállalkozás elindítását. A progresszív adórendszer ráadásul még a társadalmi különbségek kiegyenlítését is segíti.