„A londoni zavargások a világgazdasági folyamatok átalakulására vezethetők vissza. A problémával a közeljövőben számos globális nagyvárosnak számot kell majd vetnie” – írta Richard Florida amerikai szociológus, a Torontói Egyetem professzora a londoni Financial Times véleményrovatában.

Mint arról a Metazin is beszámolt, jobb- és baloldal egyaránt saját világnézetét látta igazolódni a londoni zavargásokban. A baloldal a diszkrimináció és a jóléti kiadások csökkenésének, a jobboldal a hagyományos értékek – a tekintély, a család és a munkakultúra – hanyatlásának tudta be a történteket.

Florida szerint azonban máshol keresendő a bajok forrása. A szabad kereskedelem hatására enyhül a nemzetek közötti különbség, ám a szabadabb munkaerő-áramlás következtében a fejlett országokon belül egyre nagyobb a gazdagok és a szegények közötti szakadék. A globalizáció nyomán mélyülő társadalmi különbségek leginkább a bevándorlók által kedvelt nagyvárosokban érhetők tetten: London, New York, Moszkva egyaránt vonzza a szupergazdagokat és a szegényeket.

Mivel a gazdasági válság és a nyomában bejelentett megszorítások elsősorban a megtakarításokkal nem rendelkező szegényeket sújtják, a városi ellentétek egyre jobban kiéleződnek. Mint azt Eric Hobsbawm brit történész kimutatta, különösen ott, ahol a városi szegények nem az aránylag elszigetelt külvárosokban élnek, hanem a városok központi kerületeiben – mint például Londonban.

Az egyenlőtlenségből fakadó ellentétek nem oldhatók meg rendpárti intézkedésekkel – figyelmeztet Florida. A konfliktusok nem a rendőrök számának növelésével, hanem a szegények kilátásainak javításával előzhetők meg: a szociális háló befoltozásával és munkahelyteremtéssel.

„Ha ilyen intézkedéseket nem hoznak, a világ nagyvárosaiban könnyen megismétlődhetnek a londoni események” – figyelmeztet Florida.

A veszély komolyságát jelzi, hogy Michael Bloomberg, New York polgármestere a minap azt mondta: a nagy munkanélküliség és a terjedő szegénység miatt attól tart, városában is lázadások törhetnek ki.