„Egy 250 millió Facebook felhasználó megfigyelésével készült felmérés szerint az internet korántsem olyan polarizáló hatású, mint hittük” – írja Farhad Manjoo a Slate webmagazinban.

Mint a Metazin is beszámolt róla, az elmúlt években sokan figyelmeztettek, hogy az internet, a közösségi oldalak és a személyre szabott oldalak hatására a felhasználók ideológiai alapon elkülönülhetnek, ami aláássa a demokratikus nyilvánosságot, hiszen a különböző nézetek nem ütköznek meg egymással.

Manjoo maga is osztotta a fenti félelmeket, sőt, könyvet is írt róluk. Ezért különösen megnyugtatónak találja Eytan Bakshynak, a Michigani Egyetem PhD hallgatójának felmérését, amely rácáfol az aggodalmakra. Bakshy negyedmillió Facebook-felhasználót vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a közösségi oldalak nem erősítik az ideológiai szegregációt.

A felhasználók előszeretettel osztják meg és terjesztik a közeli ismerőseik által kedvelt tartalmakat, amelyek vélhetőleg nem állnak távol saját világnézetüktől. Csakhogy a közeli barátaink által fontosnak tartott nézetek és információk a közösségi háló nélkül is eljutnának hozzánk. Ráadásul a Facebookon ismerősként bejelöltek döntő többsége nem közeli barátunk, márpedig Bakshy kutatásai szerint a legtöbb tartalomhoz éppen rajtuk keresztül jutunk el. Amiből az következik, hogy a Facebook segítségével olyan emberekkel kerülünk kapcsolatba, akik aztán új, a saját korábbi nézeteinktől különböző véleményekhez kalauzolnak el minket. Vagyis a közösségi oldalak nem erősítik a kiberbalkanizálódást. 

Az egyetlen kérdés már csak az – jegyzi meg epésen Manjoo –, hogy vajon a magunkétól eltérő nézetek megismerése elgondolkodtat és esetleg álláspontunk felülbírálására késztet, avagy épp ellenkezőleg: csak feldühít, és a zsigeri indulat még elvakultabbá tesz.