„A hülyeséget nem lehet betiltani” − indokolta Philipp Rössler, a német Szabad Demokraták Pártjának (FDP) elnöke pártja döntését, miszerint nem támogatják a sokak szerint neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) betiltását kezdeményező javaslatot. A Bundesrat decemberben úgy szavazott, hogy keresetet nyújt be az alkotmánybírósághoz a szélsőséges NPD törvényen kívül helyezése érdekében. A felsőházként működő Bundesrat a kormány támogatását kérte. Miután az FDP miniszterei és frakciója elutasították a betiltás támogatását, Angela Merkel bejelentette, hogy a liberálisok támogatása híján a német kormány nem áll a Bundesrat kezdeményezése mögé. A Bundesrat képviselői előreláthatólag április elején döntik el, hogy a kormány támogatása nélkül is eljárást kezdeményeznek-e.
A liberálisok azért utasították el az NPD betiltását kezdeményező beadvány támogatását, mert attól tartanak, hogy a vádak nem állnak meg az alkotmánybíróság előtt. Hozzátették, hogy a szélsőséges eszmék felszámolása csak politikai úton lehetséges, nem pedig jogi tiltással. Szociáldemokrata politikusok, a zöldek, számos kereszténydemokrata képviselő és a török illetve a zsidó kisebbségek szervezetei felelőtlennek nevezték a szabad demokraták álláspontját. A betiltás szorgalmazói különösen azt nehezményezik, hogy a német állam parlamentjébe bejutó NPD állami pénzből terjeszti szélsőséges nézeteit − a pártfinanszírozási törvénynek köszönhetően 20 millió euró támogatást kapott az elmúlt tíz évben.
A betiltás ismételt alkotmánybírósági elutasítása erősítené a szélsőséges eszméket képviselő NPD-t, hiszen ez lényegében felmentené őket a rasszizmus vádja alól − kommentálta a liberális konzervatív Die Welt a kormány döntését. A Die Welt szerint pereskedés helyett a szélsőséges nézetek elleni civil és helyi kezdeményezések támogatására lenne szükség.
A Süddeutsche Zeitung viszont gyávasággal vádolja a kormányt. A baloldali lap elismeri, hogy a bíróság valószínűleg elutasítaná az NPD elleni keresetet, mégis felelőtlenségnek tartja, hogy a kormány nem áll a betiltási kezdeményezés mögé, inkább a társadalomra hárítja a szélsőséges eszmék legyőzésének feladatát.
Az alkotmánybírósági kereset csak pótcselekvés − írja a baloldali Berliner Zeitung. A betiltási kérelem hátterében ugyanis a neonáci NSU terrorszervezet tagjai által elkövetett rasszista gyilkosságok állnak (amelyeket a titkosszolgálatok által elkövetett súlyos hibák miatt nem sikerült megakadályozni). Ezek miatt aligha lehet betiltani az NPD-t, hiszen a NSU és az NPD tagjai között legfeljebb informális kapcsolat volt, ráadásul az NPD elítélte a gyilkosságokat és elhatárolódott az NSU-tól.
A pereskedés csak reklámozná az NPD-t − véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív lap emlékeztet rá, hogy az NPD az elmúlt három tartományi választáson 0,5 és 0,8 százalék közötti szavazatot kapott. És ha sikerülne is betiltatni a pártot, ettől az előítéletes választóik még nem válnának demokratává.
A Deutschlandfunk német közszolgálati rádió helyesli, hogy a kormány nem akarja betiltatni az NPD-t. A szélsőséges eszmék legyőzéséhez ugyanis nem szimbolikus elhatárolódásra, hanem szociális programokra, mindenekelőtt a közbiztonság erősítésére és közmunkaprogramra van szükség.