„A Google jó esetben piackutatási lehetőségnek tekinti illetve elérhető profitot lát a politikai hirdetésekben. A Google véleményformáló potenciálja azonban még ebben az esetben is aggályos mind politikai mind médiajogi mind pedagógiai szempontból” – írja Stefan Schulz szociológus és médiatudós alig két hónappal a német választások előtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Mint arról a Metazin is beszámolt, a Google egyre inkább meghatározó politikai szereplővé válik: hovatovább állami feladatköröket vindikál magának. A keresőóriás lassan a választási kampányban is megkerülhetetlen tényezővé növi ki magát. Bush kritikusai Google-bombák, vagyis tömeges linkek elhelyezésével elérték, hogy a „szánalmas kudarc” kifejezésre keresve a volt elnököt bíráló oldalak jelenjenek meg a Google találati oldalának elején. Igaz, a Google a tömeges linkek kiszűrésével kiküszöbölte az efféle manipulatív akciókat.

A Google befolyása mindezzel nem csökkent. A keresőóriás lehetőséget biztosít célzott politikai hirdetések vásárlására. Így fordulhatott elő, hogy Bloomberg polgármester gyakorlatilag a választás előtti napra kibérelte a Google találati oldalának elejét New Yorkban.

A Google News is fontos tényezője lehet a választási kampánynak – teszi hozzá Schulz. Egyáltalán nem mellékes, hogy a hírek között melyik kerül az olvasók elé és milyen politikai irányultságú forrás tálalásában.

A tájékozottabb polgárok pártpreferenciáját persze aligha változtatják meg a célzott Google-hirdetések. A politika iránt kevésbé érdeklődő és határozott elkötelezettséggel nem rendelkező polgárokat azonban nagyban befolyásolhatják. A pártok üzenete a Google segítségével (hasonlóan a kereskedelmi televíziókban és bulvárlapokban megjelenő hirdetésekhez) azokat is eléri, akik amúgy egyáltalán nem kíváncsiak politikai tartalomra. Az ilyen szavazók esetében akár döntő is lehet, hogy melyik jelölt neve lesz majd ismerős a szavazófülkében.

Mindez pedig azt jelenti, hogy a Google nem az átgondolt és önálló véleményformálást segíti elő, hanem épp ellenkezőleg, a választók befolyásolásának lehetőségét növeli – idézi a szerző Birgit Stark médiaprofesszort, A társdalom „guglizálódása” című kötet szerkesztőjét.

Schulz óvatosan utal rá, hogy a Google esetleg nem csak közvetlen nyereséget lát majd a hirdetésekben, hanem megpróbálhatja közvetlenül befolyásolni a választások eredményét. Például annak érdekében, hogy az óriáscéggel együttműködőbb kormány alakulhasson.