„A szuverenitás megsértésének szempontjából melyik a súlyosabb esemény? A pilóta nélküli repülőgép által végrehajtott légicsapás, avagy a különleges alakulat szárazföldi akciója?” – kérdezi Lionel Beehner biztonságpolitikai publicista a National Interestben.
Az elmúlt években komoly vita alakult ki a pilóta nélküli repülőgépek (drone-ok) által végrehajtott támadások körül. A bevetések sok kritikát kapnak a civil áldozatok miatt is: különböző becslések 400 és 900 közé teszik a polgári áldozatok számát. A pakisztáni kormány hivatalos adatai ennél valamivel kedvezőbb képet festenek: ezek szerint 2008 óta az ország területén a szélsőségesek ellen bevetett robotrepülők 2227 ember életét oltották ki, ám az áldozatok mindössze 3 százaléka, vagyis 67 áldozat volt civil.
Az emberiességi szempontokon kívül komoly dilemmákat okoz a légicsapások és a szuverenitás kérdése is. Az amerikai hadsereg a bevetések során megsérti egy szuverén ország légterét, ám a hivatalos álláspont szerint az ilyen beavatkozások mégsem tekinthetők háborús cselekménynek. Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök mindenesetre nemrégiben kijelentette, hogy az ország szuverenitását sértik a légicsapások.
Ehhez képest érdekes, hogy a különleges alakulatok által végrehajtott akciók kapcsán ritkán vetődik fel a szuverenitás megsértése – írja Beehner. Pedig az ilyen akciók során nemcsak robotrepülők, hanem felfegyverzett katonák sértik meg az ország szuverenitását. Afrikában és Latin-Amerikában elterjedt gyakorlattá vált, hogy a határok megsértésével kommandókat vetnek be terroristák és drogbárók ellen. Brazília egész hadsereget, tízezer fős csapatot vetett be Paraguay, Bolívia és Peru területén a kábítószer-csempész hálózatok felszámolása érdekében.
A robotrepülőgépekkel kapcsolatos aggályokat Beehner szerint elsősorban az magyarázza, hogy a légicsapás túlzottan kockázatmentes, így a támadást végrehajtó állam akár könnyelműen is akciót indíthat, hiszen nem kell komoly emberi veszteséggel számolnia. A kritikákban minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy mindezidáig csak Amerika, az Egyesült Királyság és Izrael vetett be csapásmérő robotgépeket.
Ami pedig a nemzetközi jogi következményeket illeti, egyre inkább úgy tűnik, hogy a területi szuverenitás új fogalma van születőben – vonja le a következtetést Beehner. Egy olyan szuverenitás-fogalom, amely megengedőbb a biztonsági és megelőző jellegű szárazföldi beavatkozással, mint a robotrepülőgépek által végrehajtott célzott csapásokkal szemben.