Rabszolgatartó-csontvázak a brit gardróbból

2015. augusztus 6.

A brit történelmi tudat máig nem alkotott hiteles képet a rabszolgatartásról. A brit történész szerint a felszabadítás dokumentumai változtathatnak a dolgon.

 

A brit rabszolgatartás történetét eltemették. Brit családok ezrei gazdagodtak meg rabszolga-kereskedelemből és rabszolgák által termelt cukorból a 17. és a 18 században. A dinasztia történetének eme kínos fejezeteit azonban a szőnyeg alá söpörték” – írja David Olusoga történész, a BBC munkatársa a Guardianben. A cikk apropója a BBC új, a brit rabszolgatartás történetét feldolgozó dokumentumfilm-sorozata.

Amerikában az elmúlt években egyre több szó esik a rabszolgatartásról. Mint arról a Metazin is beszámolt, sokak szerint Amerika a mai napig nem nézett szembe történelmi felelősségével. Ismét előkerült a rabszolgák leszármazottainak kárpótlása is, amely a történelmi igazságtalanságból fakadó hátrányos helyzetet lenne hivatott ellensúlyozni. Nemrég Ben Affleck nyilvánosan kért bocsánatot, miután kiderült, hogy el akarta hallgatni, ősei között rabszolgatartók is voltak.

Bár Tony Blair 2006-ban szégyenletes dolognak nevezte, hogy Nagy-Britannia részt vett a rabszolga-kereskedelemben, Olusoga szerint a történelmi szembenézés máig nem történt meg. „Amerikával ellentétben Nagy-Britannia elég sikeresen leplezi rabszolgatartó múltját” – állítja Olusoga. A brit családtörténetekből többnyire kihagyták a rabszolgatartásra vonatkozó részeket. A rabszolgatartás kínos emlékének száműzése a brit történelmi tudatból egyebek között azért volt lehetséges, mert a brit rabszolgák zöme a szigetországtól távol, a gyarmatokon élt.

Olusoga különösen aggályosnak tartja, hogy a brit történelmi narratívák a rabszolgaság 1833-as felszámolásának kínos körülményeiről is hallgatnak. Például arról, hogy a rabszolgatartók jelentős kárpótlást kaptak: mai értéken számítva 16-17 milliárd fontot. „A negyvenhatezer brit rabszolgatartó kompenzálása egészen 2009-ig, a bankok kisegítéséig a brit történelem legnagyobb bailoutja volt.” Arról nem is beszélve, hogy a felszabadított rabszolgáknak további négy évig heti 45 órát kellett dolgozniuk korábbi gazdáiknak.

A dolog érdekessége, hogy a kárpótlási jegyzék régóta elérhető, így elvileg bármikor utána lehetett nézni, kinek a felmenői voltak érintettek a rabszolgatartásban, ám egészen 2010-ig kevés figyelmet kapott. Öt éve viszont a University College London kutatói rendszerezni kezdték az adatokat. Az online elérhető adatbázisból máris sok érdekesség kiderült.  Egyebek között William Gladstone, George Orwell, Graham Green, Elizabeth Barrett  Browning ősei, de még David Cameron egy távoli felmenője is szerepel a kárpótoltak listáján.