„Ma, amikor a keresztény konzervatívok a Legfelsőbb Bíróság melegházasságra vonatkozó döntéseitől szédelegnek, sokan pedig egyenesen a közélettől való visszavonulást fontolgatják, érdemes felidézni, hogy a vallásos jobboldal egy része a családpolitika és a szexualitás kérdései mellett a minimálbér és az adózás ügyét is fontosnak tartotta” – olvassuk a Democracy magazinban Kim Phillips-Fein recenzióját Kevin M. Kruse princetoni történész A nemzet Isten színe előtt, avagy hogyan találta ki az amerikai üzleti élet a keresztény Amerikát című könyvéről.
Az amerikai keresztény konzervatívok manapság leginkább a kultúrharcban – a melegházasság, az abortusz, a halálbüntetés és a kegyes halál körüli vitákban aktívak. Sok babér azonban nem terem nekik, tekintettel arra, hogy az amerikai társadalom és a joggyakorlat egyre inkább a liberális szemléletet veszi át.
A keresztény konzervatív eszmék politikai térnyerését általában Eisenhower elnökhöz szokás kötni. Nem is alaptalanul, hiszen Eisenhower látványos gesztusokkal erősítette a kereszténység társadalmi jelenlétét. Beiktatási beszéde előtt nyilvánosan imádkozott, a kormányüléseket közös imával kezdte. Az ő elnöksége alatt illesztették be az iskolai hűségeskü szövegébe az „Isten színe előtt” fordulatot, és ekkor került a dollár bankjegyekre az „Istenben bízunk” kifejezés. A keresztény retorika nemcsak a vallásos szavazók megszólítására volt alkalmas, de egyúttal a Szovjetunió elleni hidegháborús ideológiai harcban is kapóra jött.
Kruse könyvében azt igyekszik bizonyítani, hogy a keresztény konzervatív politika gyökerei mélyebbre, a harmincas évekig nyúlnak vissza. A princetoni történész szerint a keresztény konzervatív politikai mozgalmat James W. Fifield protestáns lelkész hívta életre. Fifield keresztény libertárius egyházi mozgalma Roosevelt elnök New Deal programját támadta. A mozgalom az újraelosztást és általában az egalitárius eszméket a keresztény szellemiséggel ellentétesnek tartotta. Fifield (aki különben fényűző luxusban élt) a jóléti államot a diktatúra előszobájának nevezte. A mozgalom komoly támogatókat nyert meg: elsősorban a nagyvállalatok támogatták. Olajipari cégek, a General Motors, a Chrysler és egyéb mamutok is segítették Fifield kampányát az újraelosztás, a magas adók és az erős szakszervezeti jogok ellen.
A keresztény konzervatív politika Kruse értelmezése szerint nem a hidegháborús mentalitásból, hanem a jóléti állam elleni küzdelemből nőtt ki – foglalja össze Phillips-Fein a könyv legfontosabb tételét. Amiből pedig az következik, hogy az amerikai keresztény konzervativizmus eredete szerint nem a kultúrharchoz kötődik, hanem gazdasági indíttatású, és a tetteiért felelősséget viselő önálló polgár eszményképéből indul ki.