„Az osztálykülönbségeket csak a magániskolák felszámolásával lehet eltüntetni” – olvassuk a Guardianben. A cikk szerzője Melissa Benn publicista, akinek szeptemberben jelent meg könyve Az élet leckéi: a nemzeti oktatás szükségessége címmel.
A brit baloldal a második világháború után még lelkesen támogatta az egységes, állami oktatás ötletét. A jelentős adókedvezményeket élvező magániskolák ugyanis már akkoriban is behozhatatlan előnyökhöz juttatták a tehetős családok gyermekeit. Az elmúlt negyven évben azonban a középre húzódó, és egyre inkább piacpártivá váló Munkáspárt is letett az oktatás államosításáról. Inkább az iskolák autonómiáját akarta erősíteni, mondván, hogy ez a színvonalas oktatás kulcsa, és kellően átgondolt szervezéssel az állami iskolák is felzárkózhatnak az elitintézményekhez.
Benn tévesnek tartja ezt az elgondolást. Adatok tömkelege bizonyítja, hogy a drága elitképzésből szinte garantált a jó egyetem és a magas fizetést biztosító állás. És ez nem az oktatásszervezésen, hanem a pénzen múlik. A bentlakásos magániskolák átlagosan évi 14,500 font (vagyis ötmillió négyszázezer forint) tandíjat szednek, az állami iskolákban pedig évente 4-6 ezer fontot költenek diákonként.
Az állam nemcsak elnézi, de még támogatja is a csak a gazdagok számára elérhető elitiskolákat. Mivel közhasznú intézménynek minősülnek, jelentős adókedvezményre jogosultak. Benn szerint azonban egyáltalán nem világos, hogy mitől közérdek a többség és az átlagcsaládok számára elérhetetlen, fizetős iskolák működése. Már csak azért sem, mert a magániskoláknak köszönhetően a legnagyobb politikai befolyással rendelkező elit kiiratkozik az állami rendszerből, és így nem is lesz érdekelt annak jobbá tételében.
Benn szerint a magániskolák megszüntetése nemcsak az esélyegyenlőség ügyét vinné előbbre. A finn oktatási rendszerben bizonyítékot lát arra, hogy lehetséges világszínvonalú állami iskolarendszer, amely egyúttal a társadalmi összetartozást is erősíti. Ami sokkal inkább nemzeti közügy, mint a privilégiumok, amelyeket a magániskolák a szűk elitnek nyújtanak.
Más kérdés, hogy egyáltalán nem világos, hogyan is gondolja Benn a magániskolák felszámolását. Hiszen az eddig leginkább radikális javaslattal előálló Jeremy Corbyn munkáspárti vezér is csak az adókedvezmények megvonását javasolja. Ettől azonban aligha zárna be minden elitiskola. Inkább csak még drágábbak lennének, és még többen szorulnának ki a magániskolából, ami tovább növelné a felső egy százalék, a dúsgazdag családok gyermekeinek versenyelőnyét. Addig pedig Benn sem megy el, hogy a magániskolák betiltását javasolja.