„A nacionalista politika újjáéledése miatt fel kell tennünk néhány egyszerű kérdést. Mi zavarja a nacionalistákat? Van igazság abban, amit mondanak? Egyáltalán, mit akarnak, és hogyan?” – teszi fel a kérdést Michael Brendan Dougherty, a National Review kolumnistája.
A kérdés apropója az, hogy Trump elnök egy októberi kampányrendezvényen nacionalistának nevezte magát. Macron francia elnök erre azt válaszolta, hogy „a nacionalizmus a patriotizmus megcsúfolása”. A patriotizmus az ő olvasatában a közös erkölcsi értékek elfogadását jelenti, a nacionalizmus viszont agresszív, a mások érdekét semmibe vevő felfogás.
Dougherty felidézi, hogy a patriotizmus és a nacionalizmus megkülönböztetése George Orwelltől származik. Mások azonban egészen máshogyan értik a két kifejezést. Dougherty egyebek között utal Yoram Hazonynak a Metazin által is szemlézett monográfiájára, amelyben az izraeli szerző éppenséggel az orwelli békés hazaszeretetet tekinti az új nacionalizmusnak. Dougherty elismeri, hogy egyes nacionalizmusok a szolidaritást erősítik és segítenek a törzsi illetve etnikai viszályok legyőzésében, míg mások éppen az etnikai viszályt erősítik. Végül aztán arra a következtetésre jut, hogy a nacionalizmus kis adagban gyógyszer, nagy mértékben viszont erőszakot szülő méreg.
Jared A. Goldstein alkotmányjogász a Slate magazinban úgy vélekedik, hogy a nacionalizmus és a patriotizmus között nincsen érdemi fogalmi különbség. A nacionalizmus irodalmának klasszikusai is más és más módon definiálták fogalmaikat. Van, aki a nacionalizmust szélsőséges előítéletességnek tekinti, mások viszont az összetartozás és az összetartás érzését látják benne. A nacionalizmus nem mindig erőszakos és kollektivista, a patriotizmus pedig gyakran jelentős közösségi áldozatokat követel. Ahogyan Michael Billig, a köznapi nacionalizmus fogalmának megalkotója frappánsan megfogalmazta, saját nemzeti elkötelezettségünket szeretjük egészséges patriotizmusnak nevezni, míg mások hasonló érzelmeit kifogásolható nacionalizmusnak. Goldstein nem hiszi el Trump elnöknek, hogy nacionalizmusa a hazaszeretet megnyilvánulása és csak annyit jelent, hogy kész küzdeni is Amerikáért. Szerinte Trump valójában a rasszista és kirekesztő nacionalizmus mellett tette le a garast.
Peter Ford, a Christian Science Monitor párizsi tudósítója szerint Trump nacionalizmusa és Macron patriotizmusa leginkább abban különbözik, hogy a két elnök kiktől különbözteti meg magát. Míg Trump a globalizmussal állította szembe saját nacionalizmusát, Macron a maradisággal szemben álló progresszívként határozta meg magát a patrióta jelzővel. Tartalmi szempontból azonban nincsen érdemi különbség a két kifejezés között – véli Ford. Ahogyan Macron, úgy Trump is a hazaszeretet fontosságáról beszélt.