„Ha a társadalom a magzatot is személynek tekinti, akkor szükségszerűen sérül az egyéni szabadság eszméje. Sok abortuszellenes amerikai nem szembesült mindezzel, holott a magzat emberi személyként való elismerése egyre inkább a jog és a társadalmi normák részévé válik. Ha a magzatokat is megilletik az emberi jogok, akkor a terhes nők legszemélyesebb döntései is állami kontroll alá kerülhetnek” – olvassuk a New York Timesnak a magzati jogok körüli etikai és gyakorlatias dilemmákat feszegető közel tucatnyi cikkből álló sorozatában.

Miután a Legfelsőbb Bíróságon többségbe kerültek a konzervatív bírák, sokan attól tartanak, hogy előbb-utóbb felülvizsgálják az abortusz liberalizálását lehetővé tevő 1973-as döntést. A baloldalon sokan egyenesen újabb abortusztilalomtól tartanak. A New York Times sorozata viszont arra világít rá, hogy az abortusz kifejezett betiltása nélkül is jelentősen sérülhet a terhes nők önrendelkezési joga.

Egyre több amerikai állam emberi személynek ismeri el a magzatot. Ebből az következik, hogy a magzatot is megilletik az emberi jogok. A jogok pedig kötelezettségeket teremtenek, mindenekelőtt a terhes nők számára. Ha a magzatot megilletik az emberi jogok, akkor a terhes nők nem hivatkozhatnak a testük feletti önrendelkezés elvére. Ez nemcsak az abortusz jogának korlátozásával jár. Sőt, ha a magzatot személynek tekintjük, akkor a várandós nők semmilyen módon nem veszélyeztethetik a magzatot. Vajon a dohányzó, avagy alkoholt fogyasztó terhes nőket is büntetőjogi felelősség fogja terhelni? – veti fel a New York Times.

Korántsem elméleti lehetőségről van szó. Mint arról a Metazin néhány éve beszámolt, több olyan büntetőper is zajlik Amerikában, amelyekben anyákat vádolnak halva avagy fogyatékkal született gyermekük miatt. Az elmúlt években több száz hasonló eset ügyében indult eljárás. Alabamában a hatóságok jelenleg is vizsgálják, hogy felelős-e a magzat haláláért az a nő, aki utcai lövöldözésbe keveredett, amelynek során meglőtték, és elvetélt. A gyanú szerint a terhes nő provokálta ki az összetűzést, és ezzel közvetett felelősség terhelheti a magzat haláláért. New York államban emberöléssel vádoltak egy autóbalesetet szenvedett és elvetélt nőt, csakúgy, mint azt az Indiana állam-beli, a terhesség alatt kábítószert fogyasztó anyát, akinek a gyermeke halva született. Emberöléssel vádolták meg azt a szintén indianai nőt is, aki öngyilkossági kísérlete miatt elvetélt.

Ha komolyan vesszük a magzat emberi jogait, akkor jogosan felvethető, hogy büntetni kell a dohányzó, vagy akár az alkoholt fogyasztó terhes nőket is – figyelmeztet a New York Times. Sőt, akár azokat is, akik hegymászásra indulnak, avagy veszélyes országban végeznek humanitárius munkát, valamint azokat, akik felülnek a vidámparkban a hullámvasútra. Az elterjedt fogamzásgátlási módszerek egy része is tiltólistára kerülhet, a bevett lombikbébi eljárásokkal egyetemben. És mi lesz a magzat életét veszélyeztető kemoterápiára vagy egyéb orvosi beavatkozásra szoruló nőkkel?

A New York Times nem tud választ adni a fenti erkölcsi dilemmákra. De ezeknél talán még aggasztóbbnak tartja, hogy ha elismerjük a magzat emberi jogait, akkor védelmükben a hatóságokat fel kell hatalmaznunk, hogy a terhes nők magánéletébe belássanak, sőt korlátozhassák azt. Ez pedig a nyugati civilizáció hagyományaival és szabadságfelfogásával lenne ellentétes. Azért ilyen hatósági beavatkozások nem szokásosak azokban az országokban, ahol tilos az abortusz. A nagy New York-i lap szerzője azonban ezek szerint úgy látja, hogy logikailag csak két véglet lehetséges: vagy szabad a magzatelhajtás, vagy szinte rendőri felügyelet alá kerülnek a várandós nők. Holott a mostani gyakorlat is korlátozza a magzatelhajtást, legalábbis a terhesség kései szakaszában, és csak kevesen gondolják, hogy ez helytelen. Az mindenesetre kétségtelen, hogy minél több joga van a magzatnak, annál több kötelezettség hárul a terhes nőkre.