„Nehéz idők járnak a liberális gondolkodókra. A hidegháború végétől virágzó liberalizmus a világ nagy részén visszaszorulóban van. Számos országban az autoriter politikusok új nemzedéke jelent meg és lovagolta meg a populista, nacionalista és globalizációellenes érzelmeket” – írja a Boston Review-ban Samuel Scheffler, a New York University politikai filozófusa.
A jobboldali populista pártok előretörését rendszerint a liberalizmus elleni lázadással szokták magyarázni. Ám, mint arra Scheffler felhívja a figyelmet, a liberális politikával szembeni ellenérzéseket nagyon különböző, gyakran homlokegyenest ellentétes módon magyarázzák. Van, aki a liberális állam gyengeségével okolja, mások pedig éppen a liberális ideológia totalizáló jellegével indokolják a liberalizmussal szembeni dühöt. Akadnak, akik az állam gazdasági túlburjánzásában látják az okot, mások viszont éppen a neoliberális piaccal szembeni kiszolgáltatottságra vezetik vissza a populisták sikerét.
Scheffler szerint a normatív liberalizmus baloldali változatát egyáltalán nem cáfolják a történtek. A huszadik század alighanem legjelentősebb politikai filozófusa, John Rawls igazságosság-elméletének sarokköve a társadalmi reciprocitás fogalma. Rawls alapvetése szerint csak az a társadalmi berendezkedés lehet stabil, amely minden egyén számára észszerűvé teszi a társadalmi normák betartását. Ehhez pedig az szükségeltetik, hogy a társadalmi berendezkedés minden egyén számára biztosítsa az alapvető javakat és jólétet. Amennyiben ez nem történik meg, a társadalom aligha lesz fenntartható elnyomás nélkül.
Scheffler értelmezésében a jobboldali populizmusok népszerűsége a túlzott egyenlőtlenségre vezethető vissza. Az állampolgárok tömege úgy érezte, hogy nem származik haszna a liberális társadalmi berendezkedésből, hiszen alapvető jólétét sem látta biztonságban. Vagyis tulajdonképpen pontosan az történt, amitől egyebek között Rawls is óvott. A „létező liberalizmus” nem felelt meg a normatív elméletnek, de ez nem a filozófus hibája, és nem érvényteleníti a filozófiai elméletet – véli Scheffler. Ugyanakkor elismeri, hogy az érvelés hasonlít arra, ahogyan a marxizmust védelmezték a Szovjetunió összeomlása, vagyis a létező szocializmus kudarca nyomán. A gyakorlat – mondták – eltért az elmélettől.
A tekintélyes filozófus a jövővel kapcsolatos spekulációt is megfogalmaz. Úgy véli, hogy Donald Trump és sok jobboldali populista csak meglovagolta az egyenlőtlenség miatti dühöt, ám semmit nem tett az egyenlőtlenség csökkentése érdekében. Sőt, Trump elnök gazdaságpolitikája leginkább a tehetőseket segíti, vagyis előbb-utóbb Trumptól is elfordulnak a kiábrándult tömegek. A liberális elméletből legalábbis ez következne. Igen ám, de hova fordulnak majd? Scheffler óvatosan utal rá, hogy az elégedetleneknek a szintén populista jelszavakkal kampányoló Bernie Sanders és a Demokrata Pártban egyre erősebb szocialista szárny kínálhat új otthont.