„Az emberek többsége azt gondolja, hogy a világ egyre rosszabb hellyé válik. A globális trendek alapján azonban egyértelműen bizonyítható, hogy az emberiség kilátásaival kapcsolatos sötét elképzelések többsége téves” – foglalja össze a Reason magazinban Ronald Bailey libertárius közgazdász és filozófus hamarosan megjelenő Tíz globális trend, amelyről minden okos embernek tudnia kell című könyvét.
Bailey közvélemény-kutatásokat idéz, amelyekből kiviláglik, hogy többségünk meglehetősen borúlátóan tekint a világ jelen állapotára és jövőbeli kilátásaira. Például a YouGov 2016-os, 17 országot felölelő felmérésében a megkérdezettek 58 százaléka arra számított, hogy a világ egyre rosszabb lesz, és mindössze 11 százalék remélte, hogy jobb.
A statisztikák alapján nem sok alapja van a pesszimizmusnak. A Metazin is ismertette Steven Pinker monumentális munkáját, amely szerint az eddigi világok legjobbikában élünk. Bailey további statisztikákkal támasztja alá, hogy ma sokkal jobb az élet, mint korábban volt. Az erőszak visszaszorulóban, az átlagéletkor nő, a mélyszegénységben élők aránya történelmi mélyponton, csakúgy, mint a gyerekhalandóság. 1820-ban a világ népességének 84 százaléka, de még 1981-ben is 42 százaléka élt nyomorban, ma viszont már csak kevesebb, mint 9 százaléka, pedig közben népességrobbanás történt. A világ GDP-je kétszáz év alatt százszorosára, az egy főre jutó átlagos GDP pedig tizenkétszeresére nőtt. A védőoltásoknak, a gyógyszereknek és a tiszta ivóvíz elérhetőségének hála, visszaszorultak az emberiséget évszázadokon át tizedelő járványok.
A listát tovább folytathatnánk, például Robert Walker matematikust követve, aki blogját a médiát elöntő apokaliptikus aggodalmak tételes cáfolatának szenteli. Egyik friss bejegyzésében sorra veszi azokat a fontosabb pozitív fejleményeket, amelyek arra utalnak, hogy a világ továbbra is jó irányba halad. Bailey-hez hasonlóan Walker is úgy gondolja, hogy az emberiség képes lesz felülkerekedni a mai kihívásokon, mindenekelőtt a klímaváltozáson. Walker mindazonáltal elismeri, hogy a múltbeli sikerek nem garanciák a mai problémák legyőzésére – majd hozzáteszi, hogy a tények fényében pesszimistának lenni mégiscsak kevés okunk van.
A kérdés csak az, hogy akkor miért borúlátó mégis az emberek többsége. Walker szerint ennek oka egyrészt az, hogy a negatív hírekre jobban odafigyelünk, mint a pozitívokra. Az internet és a közösségi média olyan éles hírversenyben működik, hogy már az időjárás-jelentések is dramatizált túlzásoktól hemzsegnek, szüntelen új munícióval látva el aggódásra hajlamos természetünket. Pszichológusok ráadásul azt is kimutatták, hogy a rossz híreket sokkal inkább megjegyezzük, mint a jókat. Mivel eleve ezekre emlékszünk inkább, természetes, hogy a világról a valósnál rosszabb képet alakítunk ki. Ami persze evolúciós szempontból akár még kifizetődő lehet is – teszi hozzá Walker. Arra utal, hogy mindannyian a paranoiás és félős egyedek leszármazottai vagyunk. Aki nem látott minden megrezzenő bokorban rá fenekedő veszélyt és nem állt állandó készenlétben, az kevesebb eséllyel maradt életben. Mint azt Andrew Grove magyar származású amerikai feltaláló és üzletember frappánsan megjegyezte: csak a paranoiások élnek túl.
Ha viszont így áll a helyzet, akkor talán nem is olyan nagy baj, hogy hajlamosak vagyunk gyorsan elfelejteni a világ állapotára vonatkozó biztató híreket.