„Mostantól a német adófizetők állják majd az imámok képzésének költségeit. Hogy ez vajon összeegyeztethető-e az alaptörvénynek az állam vallási semlegességére vonatkozó cikkelyével, azt senki sem kérdezi” – háborodik fel az Emma feminista magazinban Necla Kelek, az iszlámkritikus írásairól ismert török származású szerző azon, hogy Horst Seehofer belügyminiszter a novemberi Német Iszlám Konferencián bejelentette: a jövőben Németországban német nyelvű imámképzés indulhat állami támogatással.
Bár 2019 óta már működik két német imámképző intézmény, a jelenleg Németországban dolgozó körülbelül 2500 imám többségét külföldön, leginkább Törökországban képezték. Az imámok a török állami vallásügyi elnökség, a Diyanet befolyása alatt állnak. Seehofer reményei szerint a németországi imámképzés kiszélesítése és szövetségi költségvetési támogatása egyrészt csökkenti a külföldi befolyást, másrészt pedig elősegíti a német alkotmányos értékek elfogadottságát a 4,7 millió németországi muszlim körében, és egyúttal segít az iszlám radikalizmus megfékezésében.
A szekuláris Kelek viszont úgy véli, hogy ezek a célok aligha valósulhatnak meg, mivel a német kormány konzervatív iszlám vallási szervezetekre bízná az oktatás megszervezését. Seehofer egyebek között kiemelte, hogy a kormány nem fog beleszólni a tananyagba. Kelek attól tart, hogy így semmilyen befolyása nem lesz rá, milyen nézeteket propagálnak majd a hívek körében a német nyelven képzendő imámok. Sokkal hatékonyabbnak tartaná, ha Németország az osztrák példát avagy Macron elnök javaslatát követné, és törvényben írná elő az alkotmányos értékek tiszteletben tartását, az imámok oktatását pedig nem a vallási szervezetekre bíznák. Már csak azért is, mert egy 2016-os közvélemény-kutatás szerint a németországi muszlimok fele a Korán rendelkezéseit a német alaptörvényben foglalt értékek fölébe helyezte.
Kelek attól is tart, hogy a vallásos iszlám szervezetek bevonása sérti a német alkotmány vallási semlegességre vonatkozó tételét, és egyúttal erősíti a politikai iszlámot. „Az iszlám vallási szervezeteket nem a spirituális ügyek érdeklik, hanem aktívan politizálnak, és vallási pártok mintájára működnek. Mentességet akarnak kiharcolni több jogszabály alól, egyebek között a nők diszkriminációját és a vallási szabályok törvényi elismerését akarják elérni.”
Nem Kelek az egyetlen, aki tiltakozik a német kormány döntése ellen. Hamed Abdel-Samad iszlámkritikus politológus Seehofer belügyminiszternek címzett nyílt levelében arra figyelmeztetett, hogy a török állammal szoros kapcsolatot ápoló, konzervatív iszlám szervezetek támogatása nemhogy csökkentené, hanem növelni fogja a biztonságpolitikai kockázatot, ráadásul a muszlim nők jogainak érvényesítését is megnehezíti.