„A Facebook és az ausztrál kormány háborúja azt bizonyítja, hogy Mark Zuckerberg nem csak a törvények fölött áll, hanem saját akarata szerint alakítja őket” – írja a New Republicban Jacob Silverman  techguru.

A cikk apropója a hadjárat, amelyet az ausztrál kormány indított az internetes tartalomszolgáltatók, mindenekelőtt a közösségi oldalak gazdái ellen. Az ausztrál kormány azt szeretné elérni, hogy a tartalomszolgáltatók fizessenek az oldalaikon közzétett hírekért, pontosabban a rövid ajánlókért. A hagyományos média egyre súlyosabb válságban van, mivel az online tartalomszolgáltatók elszívják a hirdetési bevételeket, és ezzel a demokrácia alapintézményét veszélyeztetik. A Facebook mereven elzárkózott attól, hogy fizessen az oldalain megjelenő ausztrál hírekért. Ezt elvi kérdésnek tekinti, csakúgy mint azt, hogy adót sem fizet. Sőt, válaszcsapásként az ausztrál felhasználók számára elérhetetlenné tette a hírek megosztásának lehetőségét, és egyúttal globálisan száműzte a Facebookról az összes ausztrál kiadót. Aminek hatására nemcsak az ausztrál média, de számos jótékonysági és civil szervezet közösségi jelenléte is megszűnt, hiszen az általuk közzétett tartalmak is eltűntek. Egyelőre patthelyzet alakult ki, mert az ausztrál miniszterelnök mindennek ellenére nem hátrált meg. Már csak azért sem, mert a Google hajlani látszik a megállapodásra, a Microsoft pedig kifejezetten támogatja az ausztrál kormány javaslatát, sőt, szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok is hasonló szabályokat fogadjon el.

Silverman felidézi, hogy nem ez az első eset, amikor a Facebook szembeszáll egy kormánnyal. Törökországban nem volt hajlandó helyi jogi képviselőt megnevezni, Mianmarban pedig a katonaság hozzáférését korlátozta. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy a Facebook önkényesen dönt a szólásszabadság korlátozásáról és tilt le politikusokat, legutóbb például a szélsőbaloldali brit Szocialista Munkáspártot. „A Facebook mindegyik esetben úgy viselkedett, mintha a nemzetek fölött állna” – írja Silverman, majd hozzáteszi, hogy Ausztrália esetében még messzebbre ment, és egyenesen „gonosz maffiózóként jár el”, minthogy zsarolással akarja rákényszeríteni akaratát az ausztrál kormányra.

Akárhogyan alakul a vita, az ausztrál eset precedensként szolgálhat más országok számára is, és meghatározhatja a kormányok és a nyilvánosságot egyre inkább uraló techvállalatok viszonyát – véli Silverman. Ha egy magánvállalat nyíltan szembeszáll a demokratikus kormány rendelkezéseivel – teszi hozzá –, az önmagában is arra vall, hogy túlzottan nagyra nőtt. „Egyszerűen nem engedhetjük, hogy a hovatovább a nemzetállamoknál is nagyobb hatalomra szert tevő Facebook uralja a közösségi oldalakat anélkül, hogy bármilyen felelősséget viselne.”