„Az Oroszország által indított háború átalakítja a világot” – jelenti ki a Financial Timesban Martin Wolf külpolitikai elemző.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban egyre-másra jelennek meg a sötétebbnél sötétebb jóslatok. A leginkább borúlátók a konfliktus eszkalációjától és harmadik világháborútól tartanak, arra emlékeztetve, hogy az első világháború is egy önmagában nem túl jelentős viszályból alakult ki. Az Oroszország és a Nyugat közötti „halálos spirál” átterjedhet Európára, sőt, akár nukleáris háborúvá is alakulhat, ha az Egyesült Államok és szövetségesei fokozzák a Moszkvára gyakorolt nyomást.
De a kevésbé pesszimisták is az egypólusú világrend végét jövendölik. Általános nézet, hogy az új rendet a három nagyhatalom, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vetélkedése fogja meghatározni. Egyes vélemények szerint csak két pólus lesz, mivel Amerika-ellenes kínai–orosz tengely alakul ki. De akad olyan vélemény is, amely szerint Amerikának Kínával kellene összefognia Oroszországgal szemben.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy már el is kezdődött a második hidegháború. Sokak – például Francis Fukuyama és Ivan Krastev – szerint az új hidegháború ideológiai jellegű lesz: a nyugati liberális demokrácia és az autoriter illiberalizmus versengenek majd egymással. Mások viszont azt jósolják, hogy a hagyományos geopolitikai versengés tér vissza: nem az ideológiai hegemónia, hanem a gazdasági és a katonai befolyás megszerzése lesz a cél, ezért pedig a nagyhatalmak a korábbinál sokkal nyíltabb és nyersebb módon küzdenek majd.
Az optimistábbak is a nagyhatalmi rivalizálás erősödésével számolnak, de alapvetően reménykeltőnek nevezik, hogy az ukrajnai háború minden korábban reméltnél gyorsabban egységbe kovácsolta Európát és a NATO-t is. A derűlátóbbak szerint Európa egycsapásra felébredt a posztmodern szendergésből, felismerte a nemzetállami szuverenitás jelentőségét, és rádöbbent, hogy a szabadság megőrzéséhez katonai elrettentőerőre van szüksége.
A bevezetőben idézett Wolf elismeri, hogy egyelőre lehetetlen megmondani, milyen átalakulást okoz majd a háború, ám ő is biztosra veszi, hogy új időszámítás kezdődik a világpolitikában. Az új világrend azonban szerinte nemcsak a geopolitikát alakítja át, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár majd. A háború és a nyomában bevezetett szankciók máris pénzügyi sokkot okoztak, és sok szakértő attól tart, hogy amiként a hetvenes évek olajárrobbanása után történt, ismét stagflációval kell számolni. Wolf ennél is tovább megy: feltételezi, hogy a geopolitikai szempontok által motivált gazdasági szankciók a globális kereskedelem és vele a termelés tartós visszaesését eredményezhetik. Kivált Európa jövőjét ítéli meg borúlátóan, hiszen a gazdasági visszaesés idején kellene jelentősen növelnie katonai kiadásait és csökkentenie orosz energiafüggőségét, ami igencsak költséges mulatság lesz.