„Ez a történet életeket menthet. Úgy gondoltam, el kell mondanom” – írja Zac Kriegman, akit egy évvel ezelőtt elbocsátottak a Thomson-Reuters hírügynökségtől, mert egy belső fórumon kimutatta, hogy a hírügynökség tévesen teszi magáévá a Black Lives Matter mozgalom alaptételét, miszerint a rendőrök rendszerszerűen semmibe veszik a feketék életét.
A beszámoló Bari Weiss internetes lapján jelent meg, aki – mint a Metazinban olvasható volt – azért távozott a New York Timestól, mert a kollégái zaklatták konzervatív nézetei miatt. Amikor Kriegman adatainak várható fogadtatását kezdte kipuhatolni a Reutersnél, rögtön közölték vele, hogy a tűzzel játszik. Felesége pedig attól tartott, hogy a lakóhelyi közösség kiközösíti őket, ha a férje szembeszáll a BLM állításaival. Végül mégis beleegyezett, hogy Kriegman előálljon a tényekkel a munkahelyén, mert látta, hogy különben meghasonlik. Megírta hát tényekkel teletűzdelt tanulmányát, és közzétette a munkahelyi belső fórumon, de órák alatt levették. Megkérdezte, mit változtasson rajta, megmondták, megtette, de alighogy újra megjelent, támadások, vádak özöne zúdult rá. A főnökei ismét levették az anyagot a belső hálózatról, és közölték, hogy ha nem hagyja abba, elbocsátják. Írt egy kör-ímélt a munkatársainak és a főnökeinek, mire letiltották a belső hálózatról, majd elbocsátották.
Nem csoda, hogy beszámolójával Bari Weiss honlapján jelentkezett, hisz’ rokonléleknek érezhette magát.
Weiss a Kriegman cikkéhez írt bevezetőjében a maga esetére nem hivatkozik, megemlíti azonban, hogy ugyanitt további hat amerikai értelmiségi számolt már be igen hasonló esetekről. Hol egy könyvtár volt a helyszín, hol egy nagy egyetem, hol az Apple, hol egy segélyszervezet. Kriegman esete tehát nem kivételes, s ez teszi igazán figyelemreméltóvá. No meg az, hogy egy hírügynökségnél történt, márpedig, mint Kriegman példákkal igazolja, a Reuters rendszeresen elfogultan számol be a rendőri erőszakról, elhallgatva olyan részleteket, amelyek nem támasztják alá a BLM-mozgalom narratíváját. Kriegman emiatt volt munkahelyét is felelősnek tartja több ezer fekete bőrű amerikai halála miatt, akik szerinte azért vesztették életüket, mert az országos rendőrellenes kampány hatására a városok pénzt vontak meg a rendőrségtől, illetve a rendőrök kerülni kezdték a járőrözést a veszedelmes körzetekben.
2019 óta csaknem negyven százalékkal nőtt az emberölések száma Amerikában – olvassuk a New York Timesban. A liberális lap két lehetséges okot említ, amelyek miatt két év alatt ekkora változás következhetett be. Az egyik a világjárvány, amely megszakította a társadalmi-társasági élet folyását, a másik „a közösségek és a rendőrség viszonyának megbomlása” a rendőrök által elkövetett, nagy port felvert gyilkosságok nyomán. Mike Gonzales, a konzervatív Heritage Alapítvány kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy tizenkét nagyvárosban három évtizedes csökkenés után régi rekordokat döntött az emberölések száma, és mindegyikben demokratapárti a városvezetés. Ott hatott a leginkább a BLM narratívája.