„A Legfelsőbb Bíróság friss ítéleteinek közvetlen hatásainál sokkal fontosabb, hogy miként befolyásolják az amerikaiak hazájukról alkotott képét” – kommentálja John O. McGinnis jogászprofesszor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának három precedensértékű döntését.
Mint arról a Metazin is beszámolt, a legnagyobb vitát az abortuszhoz való alkotmányos jog eltörlése váltotta ki. Egy másik fontos ítéletben az Alkotmánybíróság elmeszelte New York államnak a fegyverviselés korlátozását célzó törvényét. Egy harmadik perben szintén precedenst teremtett azzal, hogy a vallásszabadság és a véleményszabadság elvére hivatkozva kimondta, hogy egy iskola nem tilthatja meg az iskolai csapat edzőjének, hogy a mérkőzések előtt a csapat tagjaival közösen vallásos fohászt mondjanak.
A döntések külön és együtt is hatalmas felháborodást váltottak ki a baloldalon, a jobboldal viszont üdvözölte az ítéleteket, mert világnézeti és ideológiai forradalmat látott bennük. McGinnis is úgy látja, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatai jelentős mértékben meghatározzák Amerika karakterét és az emberek gondolkozását. Szerinte az ítéletek legfontosabb üzenete az, hogy a bíróság szakít a korábbi évtizedek progresszív aktivizmusával, vagyis azzal a gyakorlattal, amely a bírói döntéseken keresztül, akár a többség akaratának ellenében juttatná érvényre a haladó baloldal politikai normáit. E megközelítés szerint a bírák nagy szabadságot élveznek az alkotmány értelmezésében. Trump elnöksége alatt azonban többségbe kerültek a jogi originalizmus elvét képviselő bírák, akik az alkotmányt az alapító atyák szellemében értelmezik. McGinnis szerint, amikor a bíróság hatályon kívül helyez korábbi döntéseket, amelyek szerinte az Alkotmánybíróság túlterjeszkedéséből fakadtak, nem forradalom történik, hanem csak helyreáll az alkotmány eredeti szellemisége, a liberális jurisztokrácia pedig vereséget szenved.
A baloldali liberálisok szerint másról van szó. Ők ugyanis úgy látják, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmány eredeti szellemének követésére hivatkozva politikai hadviselést folytat. „Az alkotmányos, amit a jobboldal annak tart” – írja Adam Serwer az Atlantic magazinban. Szerinte az alapító atyák szellemiségére hivatkozó originalista konzervatív alkotmánybírák valójában a mai jobboldal ideológiáját olvassák bele az alkotmányba. Más baloldali szerzők is azt vallják, hogy a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége csak azokban az ügyekben hivatkozik a történeti elvre és az alkotmányozók eredeti szándékaira, amikor ez egybeesik a kortárs jobboldal elveivel.
Egyes baloldali és liberális kritikusok a közvéleményre hivatkoznak, és konzervatív jurisztokráciát kiáltanak. Spencer Bokat-Linder a New York Timesban arra figyelmeztet, hogy az Alkotmánybíróság tekintélye tovább zuhan, ha az emberek többségének meggyőződésével ellentétes ítéleteket hoz. Ami persze igencsak furcsa érv a baloldalon, hiszen korábban a konzervatívok szoktak a józan észre és a közmorálra hivatkozni a köznéptől idegen elveket képviselő progresszív ítéletek kapcsán. Persze azóta már sok víz lefolyt a Hudsonon, és a Legfelsőbb Bíróságban többségbe kerülő konzervatívok is másként érvelnek, mint korábban: most ők védik az alkotmány szellemét a többségi elvvel szemben.
Abban mindenesetre jobb- és baloldal is egyetért, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntései után a demokraták a jövőben nem a bíróságokon, hanem a közvélemény meggyőzése útján szerezhetnek érvényt elveiknek.