„Mindannyian tudjuk, milyen belefáradni a rossz hírek olvasásába. De a tájékozódás beszüntetése sem megoldás” – kommentálja Ulrike Winkelmann, a Tageszeitung társfőszerkesztője a jelentést, amelyet a Reuters Intézet tett közzé a hírfogyasztási szokások átalakulásáról.
A 46 ország közel százezer lakosát felölelő kutatás egyebek között megállapítja, hogy tovább csökken a médiába vetett bizalom, és az emberek ezzel párhuzamosan növekvő mértékben fordulnak el a hírektől. A koronavírus-válság, majd az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására egyre többen hagynak fel a hírek olvasásával és hallgatásával: öt év alatt 63 százalékról 51-re csökkent a hírek iránt aktívan érdeklődők aránya. A jelenségnek már neve és szakirodalma is van, és mint arra a jelentés is rávilágít, a hírcsömör (news fatigue) hátterében többek között az álhírek keltette kiábrándulás áll. De ennél is többen hagynak fel a hírek követésével pszichés okokból – túlzottan nyomasztónak találják ugyanis a médiából ránk ömlő negatív és félelemkeltő beszámolókat. A Pew közvélemény-kutató korábbi felmérése is hasonló következtetésre jutott. A Reuters mérése szerint Németországban kiugróan magas volt a hírektől elfordulók aránya, emeli ki Winkelmann.
A hírektől való elfordulás már az újságírók táborában is felütötte a fejét. Amanda Ripley publicista friss könyvében arról számol be, hogy mentális és lelki egészségének megőrzése érdekében felhagyott a hírek olvasásával. Ripley kutatásokat idéz, amelyek szerint a szenzációhajhász negatív hírek torz képet alakítanak ki az emberekben a világról és embertársaikról. Ráadásul ahelyett, hogy a tettvágyat erősítenék, passzívvá tesznek. Az emberek visszahúzódtak a privátszférába, belefáradtak a rossz hírek, a nyomor, a nyomasztó katasztrófák miatti stresszbe, az erőszakba, a globális felmelegedéssel kapcsolatos híradásokba, a koronavírus-hírekbe és a háborús beszámolókba.
Winkelmann óvna a struccpolitikától. Az aktív politikai részvételhez ugyanis elengedhetetlen a tájékozottság. Igen ám, csakhogy mint a Metazin által is szemlézett szerzők kimutatták, a folyamatos aktív politikai véleménynyilvánítás még a hírfogyasztásnál is nagyobb stresszfaktor, ráadásul az is kétséges, hogy mennyire szolgálja a demokráciát.