„Széles körben elfogadott nézet, hogy vagy a környezetet védjük, vagy pedig a gazdasági növekedést serkentjük, de a kettő egyszerre nem lehetséges. Szerencsére úgy tűnik, hogy mégsem kell választani közöttük” – írja Sigal Samuel, a Vox magazin tudományos szakírója.
Mint arról a Metazin is beszámolt, a nemnövekedés hívei a termelés visszafogásával akarják megállítani a környezetpusztítást. Egyúttal pedig erősítenék a nemzetállamokon belüli, illetve a globális újraelosztást, hogy enyhíthessék a szegénységet. A globális ökoszocializmus azonban nem túl népszerű sem a nyomorból kitörni vágyó, sem pedig a fejlett országokban.
Samuel szerint viszont kutatások bizonyítják, hogy nem is kell választani a fejletlenség és a környezettudatosság között: a gazdasági növekedés ugyanis nem zárja ki a zöldülést. A Breakthrough Institute harminckét olyan országot talált, amelynek gazdasága 2005 és 2019 között úgy növekedett, hogy közben csökkent a széndioxid-kibocsátása. Max Roser, az Our World in Data kutatóintézet vezetője pedig huszonöt ilyen államot számolt össze. (Magyarország mindkét listán szerepel.) Roser számításba vette a kiszervezett környezetszennyezést is, vagyis az olyan környezetkárosítást, amelyet az adott állam külföldre telepített.
Az adatok bizonyítják, hogy a széndioxid-kvóták ösztönzik a károsanyag-kibocsátás csökkentését, és azt is, hogy megéri zöld energiába fektetni – írja Samuel. Roser elemzése arra is rámutat, hogy a zöldenergia-beruházások maguk is hozzájárulnak a növekedéshez, tehát a GDP nem a zöldülés ellenére, hanem részben annak köszönhetően növekszik.
Samuel elismeri, hogy a zöldülő és egyben növekvő országok listáján csak fejlett gazdaságok találhatók: olyan országok, amelyek meg tudják fizetni a költséges környezettudatos befektetéseket. De mi a helyzet a szegény országokkal, amelyek csak úgy zárkózhatnak fel, ha még több energiát használnak? Samuel velük kapcsolatban is optimista. Vannak olyan modellek, amelyek szerint megfelelő intézkedésekkel India harmadával csökkenthetné károsanyag-kibocsátását és ugyanezek az intézkedések (egyebek között zöldenergetikai beruházások és a széndioxid kibocsátására kivetett adók) további másfél százalékkal gyorsíthatnák a gazdasági növekedést. Kína ennél is előrébb jár: a hatalmas zöldenergia-befektetéseknek köszönhetően 2030-tól már csökkenni fog az ország károsanyag-kibocsátása, vagyis Kína is csatlakozhat a növekedés mellett zöldülő országokhoz. Elemzők szerint sokkal szegényebb államok, például az afrikai országok is képesek lehetnek erre, főleg ha fel tudják tárni földgázmezőiket, ezzel kiváltva a jóval szennyezőbb szénfelhasználást. Mindez pedig a globális károsanyag-kibocsátást is csökkentheti. Mint Samuel felidézi, a Nemzetközi Energiaügynökség friss elemzése azzal számol, hogy az ukrajnai háború miatt már 2027-től csökkenni fog a fosszilis energia felhasználása.