„A baloldal szakított az elmúlt fél évezred haladó szellemű felfogásával, és egyfajta újpogány kultuszt épített a természet köré” – írja Chilton Williamson a Spectatorben.

Gilbert Keith Chesterton, a korai huszadik század hírneves brit gondolkodója úgy vélte, hogy minél közelebbről tanulmányozzuk az állatvilágot, annál nagyobbnak fogjuk látni a különbséget az állat és az ember között. Williamson ezt másként látja, legalábbis, ami a csordában élő állatokat illeti. A szarvasmarhák például ugyanúgy hajlamosak a tömegpánikra, mint az emberek. A klímapánik pedig csupán ennek az ősi gyökerű hajlamunknak legutóbbi, világméretű megnyilvánulása. Korábban az ember a járványoktól, a földrengéstől, a meteoritoktól, a napfogyatkozásoktól és a világvégét hirdető átszellemült próféták fenyegetéseitől esett kollektív pánikba. Ma komoly tudósok méréseire épülő elméletek, illetve a kamerákba egy ördögűző tekintetével meredő fiatal lány próféciái keltenek tömegpánikot.

Pedig hasonló, sőt, ezeknél riasztóbb tudományos jóslatok is elhangzottak a múltban, és nem lett belőlük tömeghisztéria. Például William R. Catton amerikai környezetszociológus négy élvtizeddel ezelőtt kimutatta, hogy az emberi civilizáció záros határidőn belül óhatatlanul összeomlik, mivel az emberiség kimeríti a Földgolyó erőforrásait. Hogy akkor miért nem tört ki világméretű pánik, holott Catton állításait nem cáfolta senki, nem úgy, mint a klímakatasztrófa mostani elméleteit? Williamson szerint akkor a baloldal még a tudomány oldalán állt, megbízott a nyugati tudománynak abban a képességében, hogy megbirkózik az újabb és újabb nehézségekkel, megtalálja az egyre újabb problémák nyitját. Bízott benne, hogy a tudomány előrehaladtával az emberek egyre jobb életet élhetnek.

Mára ez a bizalom odalett a baloldalon, sőt afféle újpogány hit keretében a baloldal megszemélyesíti Gaiát, a természetet, és jogalanynak nyilvánítja, mint valami élőlényt. Miután idáig eljutott, Williamson ismét Chestertonhoz fordul, ezúttal egyetértőleg. A népszerű aforizmáiról ismert brit szerző úgy fogalmazott ugyanis, hogy amikor az ember megszűnik hinni a kereszténységben, akkor nem az következik be, hogy nem hisz majd semmiben, hanem hogy képes lesz bármit elhinni.

Így aztán, amikor az emberiségnek arra kellene felkészülnie, hogy helyt tudjon állni a megállíthatatlan felmelegedés korában, a kormányok tömegeit befolyásuk alá vonó klímaaktivisták tömegpánik révén akarják megállítani a megállíthatatlant. A kormányok persze tudhatnák, hogy a Föld 195 államát képtelenség egy táborba terelni. Például Kína biztosan nem fog lemondani arról a törekvéséről, hogy a Földgolyó legerősebb gazdasági és katonai hatalmává váljon. Akkor pedig a felmelegedés még a klímapánik-tudósok saját számításai szerint sem lesz elkerülhető.