„Nagyon is értelmes javaslat, hogy az Egyesült Államok állítsa le az Izraelnek nyújtott katonai segélyt” – írja a Washington Postban Max Boot, aki pedig orosz zsidó emigránsok gyermekeként, mióta az eszét tudja, csodálattal tekintett Izraelre.

Mármint, ahogy maga írja, a baloldali, világias Izraelre, amelyre ma nem ismer rá, mivel a kormánykoalícióban arabellenes diszkriminációt szorgalmazó radikális jobboldali pártok is vannak. Írása azt részletezi, amiről a Metazin a tavasszal számolt be: hogy tudniillik az amerikai zsidóság demokratapárti része elfordul Izraeltől, holott évtizedeken át a zsidó állam hajthatatlan támasza volt. Boot elismeri, hogy Izraelben mindig is érezhető feszültség volt az ortodox vallásos rétegek és a világias városi lakosság között. Csakhogy az előbbiek családjaiban sokkal magasabb a születésszám, és a demográfiai folyamatok ma már ott tartanak, hogy az ortodoxok az izraeli politika perifériájáról a kormányhatalom belső köreibe kerültek. Képviselőik azt követelik, hogy Izrael kebelezze be Ciszjordániát, de anélkül, hogy arab lakosainak (a korábbi izraeli területek arabjaitól eltérően) állampolgárságot adna. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter úgy oldaná meg az ellentmondást, hogy kitisztogatná Ciszjordániából az arabokat (kétmillió embert). Továbbá nem engedné meg, hogy arab és zsidó nők a szülészeti osztályok egyazon kórtermébe kerüljenek. Netanjahu miniszterelnök maga nem hívő, de Boot attól tart, hogy a hataklom megtartása érdekében kész lesz engedni szövetségeseinek. Már most is hathatós pénzügyi támogatásban részesíti az ortodox iskolákat, ahol a diákok nem kapják meg azt a képzést, amelynek birtokában helyt tudnának állni a modern világban. Ha ők lesznek a többség, a ma csúcstechnológiában élenjáró Izrael elmaradott országgá válik.

Szerinte ezt akadályozhatná meg a Legfelsőbb Bíróság. Ő is belátja azonban, hogy az első törvénymódosítás, amely ellen többszázezren tüntetnek hónapok óta, olyasmit töröl el, ami szinte korlátlan jogot ad a bírák kezébe. Azon az alapon törölhetnek el törvényeket, hogy a jogszabályt észszerűtlennek találják. Viszont ezzel az érveléssel nyilvánította a bíróság törvénytelennek az új zsidó telepek létesítését a megszállt területeken, és ítélt úgy, hogy az ortodox férfiak is kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni.

Mármost, mint Jon B. Alterman megállapítja a washingtoni Center for International and Stategic Studies honlapján, Izraelnek  nincs alkotmánya, és a Legfelsőbb Bíróság ezért ítélkezett eddig gyakran az észszerűségi elvre hivatkozva. Ennek most vége, bár ősszel sajátos helyzet áll elő, amikor a bírák arról döntenek majd, hatályon kívül helyezzék-e a rájuk vonatkozó törvényt. Ha ez megtörténik, az alkotmányos válságot idéz elő. Netanjahu miniszterelnök nem válaszolt ugyan arra a kérdésre, hogy belenyugodna-e ebbe, de közölte, hogy az ilyen döntés olyan lenne, mintha az amerikai Legfelsőbb Bíróság, az alkotmány őre meg akarna semmisíteni egy alkotmánymódosítást. És közben további reformtervek is érlelődnek, amelyek szintén alkotmányos válságot idézhetnek elő: a kormánytöbbség lehetővé akarja tenni, hogy a parlament egyszerű többséggel megsemmisítse a bíróság döntéseit. Izraelben nincs felsőház, a Knesszet támogatja a kormány intézkedéseit, így hát a reformok nyomán nem marad a kormánynak ellensúlya. Netanjahu miniszterelnök bolondságnak tartja, hogy egyesek a demokráciát féltik a kormány terveitől. Azt tekinti antidemokratikusnak, ha a többség megválaszt egy kormányt, az viszont nem tudja megvalósítani programját, mert a bíróság felülírja a népakaratot.

Izrael alapító elitje mérsékelt baloldali európai bevándorlókból állt. Ehhez a belátható jövőben aligha lehetséges visszatérés. Boot csalódása érthető tehát. Azért mégsem írná le teljesen Izraelt. A katonai segélyek leállítását azért támogatná, mert Izrael egyedül is képes megvédeni magát. Ha nem volna képes, Bootnak minden kiábrándultsága ellenére sem sok kétsége van afelől, mi következne be. Izrael pusztulását azért mégsem szeretné előidézni. Izraelt ugyanis így is messze demokratikusabbnak látja a térség bármely más államánál.