„A Hamász október 7-i izraeli támadása összetörte az amerikai zsidók szívét, de egyúttal szét is szakítja őket” – írja Yonat Shimron és Jack Jenkins a Religion News Service hasábjain.
A Hamász vérengzése hatalmas hullámokat vetett az amerikai zsidóság körében. Az 1400 polgári áldozatot követelő terrortámadás után számos szervezet segélygyűjtési akciót szervezett, a Jewish Federations of North America például néhány nap leforgása alatt több mint félmilliárd dollárt szedett össze.
A már eddig is szintén sok áldozattal járó Gáza elleni katonai akció viszont megosztotta az amerikai zsidóságot. A progresszív baloldali Jewish Voice for Peace például népirtással vádolta az izraeli kormányt, és azonnali tűzszünetet követelt. A jobboldali zsidó szervezetek felháborítónak tartják az ilyen javaslatokat, mondván, hogy Izrael nem hagyhatja szó nélkül a civilek elleni brutális támadást és biztonsága érdekében le kell számolnia a terroristákkal. Az Izrael-párti csoportok elítélik a balra húzó zsidókat, sőt, mint például Jonathan Greenblatt, az Amerikai Rágalmazásellenes Liga vezetője, antiszemitának bélyegzik őket.
A bal- és a jobboldali diaszpóra vitája nem újkeletű – jegyzi meg Shimron és Jenkins. A cionisták már a 19. század végén is a zsidóság elárulásával vádolták az önálló zsidó nemzetállam létrehozásának ellenzőit. Mára azonban a korábbinál is mélyebb a megosztottság. Az amerikai zsidóság nagyobb része, a szekuláris baloldaliak és a fiatalok már egy ideje hevesen bírálják a Netanjahu-kormány politikáját, nemcsak az alkotmánybíróság jogkörének megkurtítását kifogásolják, hanem a palesztinok elnyomásával is vádolják az izraeli vezetést. A gázai hadművelet tovább élezte a belviszályt. Emily Tamkin publicista felpanaszolja, hogy hovatovább Izrael állam minden kritikusát, köztük a zsidó származásúakat is antiszemitának bélyegzik. Hasia Diner történész úgy véli, hogy az is elég a zsidógyűlölő címke elnyeréséhez, ha valaki elismeri az Izrael területéről elmenekült palesztinok visszatérését. Az ellenoldal azzal érvel, hogy az 1948-as háborúban hétszázezer arab költözött át szomszédos országokba, és ma öt-hatmillió embert tekintenek menekültnek, akik azonban a szomszédos államok polgárai. A húsz év előtti békepróbálkozás éppen azért futott zátonyram, mert a palesztin fél az ő visszatérésükhöz, márpedig Izrael lakói nem szeretnének kisebbségben élni, hiszen a felmenőik éppen ezért alapítottak saját államot.
Suzy Weiss és Francesca Block a Free Pressben arról számol be, hogy a gázai akció kapcsán kialakult véleménykülönbség jelentősen átrajzolhatja az amerikai zsidóság politikai preferenciáit. A baloldali zsidók meghasonlottak: nem akarják feladni a progresszív elveiket, viszont nem tudnak azonosulni az Izrael-ellenes zsidó szervezetekkel, mint például a fent említett Jewish Voice for Peace-szel. A palesztin-párti progresszív baloldalból kiábrándult amerikai zsidók hirtelen az Izrael-párti jobboldali keresztény konzervatívokkal találták magukat egy táborban, amivel sokuk egyelőre nem tud mit kezdeni – írja Weiss és Block.