Nyugat-Európából Eurázsiába?

2024. november 28.

A tekintélyes német politológus szerint az új világrendet a nagyhatalmak birodalmi versengése fogja meghatározni.Nyugat-Európa könnyen Oroszország prédájává válhat, hacsak nem teremti meg gazdasági és katonai önállóságát. Igény meg csak-csak volna rá, ám kérdéses, hogy elég pénz és akarat is akad-e.

„Az amerikai választás hatására átalakul a világ. Európa jelentős kiadásokra számíthat, ha fontos szereplő akar lenni. Ha nem hajlandó költeni, azzal az orosz érdekszférát választja” – írja Herfried Münkler berlini politológus a Spiegel magazinban.

Donald Trump választási győzelme óta elemzők sokasága kongatja a vészharangot, biztosra véve, hogy a január közepén ismételten hivatalba lépő elnök beváltja ígéretét, és jelentősen csökkenteni fogja európai szerepvállalását, beleértve Ukrajna támogatását. Az elemzők többsége egyetért abban, hogy Európának a saját lábára kell állnia biztonságpolitikai téren, ami komoly haderőfejlesztést tesz szükségessé. Akad, aki szerint az uniós tagállamoknak a GDP 3 százalékát kellene a hadseregre és fegyverkezésre költeni, holott sokan meg a NATO által elvárt 2 százalékot sem teljesítik.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Európa gazdaságai igen gyengén teljesítenek. És a kilátások sem rózsásak, hiszen Trump védővámok kivetését tervezi, ami további kihívások elé állíthatja az európai ipart, különösen akkor, ha az Európai Unió is szankciókat vet ki Kínára. Az optimistábbak szerint új helyzet egyben lehetőség is, hiszen arra sarkallhatja az Európai Uniót, hogy a katonai önállóság mellett gazdasági tekintetben is szuverénné váljon.

Új világrend jön: Trump és hívei nem akarják, hogy az Egyesült Államok lássa el továbbra is a globális csendőr feladatát, de ha akarná sem lenne rá képes a feltörekvő Kínával és Oroszországgal szemben – jegyzi meg Münkler. Különösen Kína kihívását tartja jelentősnek, mondván az ázsiai nagyhatalom előszeretettel hoz függő helyzetbe hitelekkel országokat, különösen a fejlődő Afrikában és Dél-Amerikában. De Münkler az orosz befolyást is nehezen megkerülhetőnek tartja, hiszen számos állam kiszolgáltatott az orosz energiahordozóknak.

A jövőt ismét birodalmak versengése fogja meghatározni – jósolja Münkler. Amerika a globális hegemónia megszűnése is fontos szereplő marad, és biztosan nem mond le nagyhatalmi státuszáról, már csak azért sem, mert ez az érdeke. Trump azonban üzletember: nincs geopolitikai víziója, hanem országa számára előnyös megállapodásokat akar. Európa ezért csak magára számíthat – véli Münkler. Ha nem lesz képes gazdasági és katonai tekintetben szuverénné válni, akkor előbb-utóbb Oroszország alárendeltjévé válik. „Ha Európa ezt az utat választja, akkor a Nyugat megszűnik, és létrejön a Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó, Moszkvából irányított egységes Eurázsia” – figyelmeztet Münkler. Gyorsan hozzáteszi, hogy a másik út sem könnyen járható, hiszen a katonai és a gazdasági szuverenitás megteremtése rendkívül költséges, ami kétségessé teszi, hogy a jóléthez szokott európaiak hajlandók lesznek érte ennyit áldozni.