„Műbotrány a vendégmunkás-vízumok körüli felhajtás” – kommentálja Roger L. Simon publicista a diplomás vendégmunkásokról dúló vitát, amely két hete lázban tartja az amerikai sajtót és politikát.
Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, akit Donald Trump a kormányzati kiadások drasztikus csökkentésével megbízott új hivatal társvezetőjének kért fel, december végén szorgalmazta a H-1B jelű vendégmunkás-vízumok számának megduplázását annak érdekében, hogy az amerikai tech-cégek több fejlesztőmérnököt alkalmazhassanak és versenyképesebbek lehessenek.
A H-1B vízumot 1990-ben vezették be annak érdekében, hogy tehetséges diplomásokat csábítsanak az Egyesült Államokba. A kiadható munkavállalási engedélyek számának felsső határát eredetileg évi hatvanötezerben szabták meg, de később a programot kiterjesztették a középfokú végzettségűekre is és 2004-től 85 ezerre emelkedett a kvóta. Donald Trump első elnöksége idején a bevándorlás korlátozása és az amerikai munkavállalók esélyeinek növelésére hivatkozva bírálta és szigorította a H-1B vízumok kiadását.
Musk javaslata hatalmas felhördülést váltott ki a jobboldalon. Ami nem meglepő, hiszen Trump egyebek között bevándorlásellenes ígéreteinek köszönhetően nyerte meg a novemberi elnökválasztást. A kampányban Trumpot támogató Musk is bírálta a tömeges migrációt, sőt, néhány hete a német AfD bevándorlásellenes programja mellett is kiállt. A jobboldal nacionalista-populista szárnya árulással vádolta Muskot. A kormányzati kiadáscsökkentésért felelős új hivatal társverzetője, Vivek Ramaswamy, a szintén milliárdos indiai származású vállalkozó tovább borzolta a kedélyeket: azzal indokolta a diplomás vendégmunkások szükségességét, hogy az amerikai oktatás és kultúra a középszerre nevel. Nemcsak baloldali, hanem a jobboldali kritikusok szerint is Musk és Ramaswamy csak az elit további gazdagodását tartja szem előtt, amikor az amerikaiaktól a munkát elvevő olcsó vendégmunkások behozatalát szorgalmazza.
A Trump-tábor belvitája mára valóságos polgárháborúvá fajult. A Trump-párti radikális jobboldal azzal vádolta meg vádolta meg a korábban a szólásszabadság bajnokaként fellépő Muskot, hogy letiltatja az ő X-csatornáikat. Ő válaszul nyomdafestéket nem tűrő trágár stílusban minősítette jobboldali kritikusait, és ismételten kiállt a diplomás vendégmunkások szükségessége mellett. Steve Bannon radikális jobboldali guru erre segítségre szoruló hisztis dedósnak nevezte Muskot. Noha Trump elnök Musk és Ramaswamy mellé állt, a jobboldali táborok közötti vita ezzel aligha ért véget.
A szemle elején idézett Simon szerint az egész vitának nagyobb a füstje, mint a lángja. Elismeri, hogy a diplomás vendégmunkás-vízumokkal történtek visszaélések, és előfordult, hogy a bevándorlók amerikaiaktól vették el a munkát és lenyomták a béreket. Ráadásul nemzetbiztonsági kockázatok is felvetődnek a tömeges vendégmunka kapcsán. Ám ezek technikai kérdések, megfelelő szabályozással megoldhatók, például a minimálbérek emelésével, mint ahogyan arra Musk is javaslatot tett. Hiszen tagadhatatlan, hogy az amerikai kutatás-fejlesztésben és különösen a technológiai szektorban hiány van jól képzett tehetséges munkavállalókból. Ahogyan története során mindig, az Egyesült Államok az agyelszívásnak köszönhetően maradhat a világ vezető technológiai hatalma.
Abszurd dolog összemosni a néhány tízezer, hiányszakmákat betöltő legális diplomás vendégmunkás ügyét a tömeges ellenőrizetlen illegális migránsok esetével, ráadásul a belviszály csak a baloldal malmára hajtja a vizet – figyelmeztet Simon.
Nemes gondolat, ám Trump radikális hívei aligha hallgatnak majd Simon szavára, szerintük ugyanis minden bevándorlás rossz (talán a fehérbűrűekét kivéve, bár azért ezt így nemigen hangoztatják nyíltan). A baloldal radikálisai szerint viszont minden bevándorlás jó, vagy legalább is a bevándorlás minden korlátozása rossz és rasszizmusra vall. Mindenesetre kutatások szerint az Egyesült Államok (és más nyugati országok) polgárainak többsége nem akarja hermetikusan lezárni a határokat, csak ellenőrzött csatornákba terelné a bevándorlást.