„Ha eltekintünk a mögöttes politikai manőverezéstől és a jól felfogott üzleti számítástól, Zuckerberg pálfordulása jelentősen javíthat az online szólásszabadság állapotán. Persze csak akkor, ha a Meta nem lesz hajlandó kiszolgálni azokat a politikai erőket, amelyeknek most engedményeket tesz” – kommentálja a Jacob Mchangama dán emberi jogi aktivista a Persuation magazinban Mark Zuckerberg bejelentését, amely szerint megszűnik a hivatásos tényellenőrzés a Facebook, az Instagram és a Threads oldalain. Az eddigi központi moderálást az a közösségi, vagyis a felhasználói ellenőrzés váltja, amelyet az X mikroblogon Elon Musk már korábban bevezetett.
Zuckerberg a szólásszabadság erősítésével és a cenzúra elleni küzdelemmel indokolta döntését. Bírálói viszont azzal vádolják, hogy behódolt a jobboldalnak, máris Trump kegyeit keresi és beáll az autokrata fordulat segítői közé. Mások attól tartanak, hogy moderálás nélkül még inkább megosztóvá és szektássá válhat a Facebook, sőt, az álhírek és a gyűlöletbeszéd fertője lesz belőle.
Mchangama nem látja ilyen tragikusnak a helyzetet. Emlékeztet rá, hogy a hivatásos tényellenőrzők sem tévedhetetlenek. A Covid idején például a Facebook moderátorai összeesküvés-elméletnek nyilvánították azt az álláspontot, miszerint a vírus vuhani laborból származott. Arról nem is szólva, hogy 2020-ban, az elnökválasztás hajrájában a Facebook együttműködött az amerikai hatóságokkal és letiltotta a Hunter Biden korrupt üzelmeire vonatkozó beszámolókat.
Tanulmányok sora igazolja, hogy a tömeg kollektív bölcsessége felülmúlja a szakértők hozzáértését – folytatja Mchangama. A San Diegó-i Egyetem felmérése szerint az X oldalán a Coviddal kapcsolatos közösségi tényellenőrzés 96 százalékban hiteles volt, és az esetek zömében (87 százalékban) az önkéntes tényellenőrző felhasználók tudományos forrásokra hivatkoztak. A Cornell Egyetem kutatása arra jutott, hogy Tajvanon a közösségi tényellenőrzés a profiknál hatékonyabban szűrte ki a kínai propagandagyár álhíreit. Számos kutatás kimutatta, hogy a kollektív tényellenőrzés – szemben a szakértők általi cenzúrával – erősíti a közbizalmat.
Mchangama megjegyzi, hogy minél inkább próbálja az állam útját állni az álhíreknek, a közösségi oldalak annál inkább túlbiztosítanak. Európában szigorú büntetésre számíthatnak, ezért inkább biztosra mennek, és a bírságok elkerülése érdekében a legkisebb kétség esetén is hajlamosak tartalmakat eltávolítani. Mchangama maga is elnöke egy civil szervezetnek, amely a szólásszabadság elmozdítását tekinti céljának, és ennek jelentése alapján megállapítja, hogy az európai közösségi oldalakról cenzúrázott tartalmak 87-99 százaléka egyáltalán nem volt törvénysértő, és több, mint felerészt még csak sértő sem.
A nagyvállalatok és a kormány túl szoros kapcsolata valóban kockázat – jegyzi meg Mchangama. Ha a nagy techcégek beállnak Trump mögé, akkor valóban sérülhet a szabad véleménynyilvánítás joga. Ám ezen a hivatásos véleményellenőrzők alkalmazása sem sokat segítene. Sőt, központi moderálás nélkül jóval kevesebb rá az esély, hogy a politika befolyásolhatná a közösségi oldalakon megjelenő tartalmakat.