„Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje megvonná az állampolgárságot a bűncselekményeket elkövető kettős állampolgároktól. Ez az AfD malmára hatja a vizet” – olvassuk az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány regionális közszolgálati médiuma, a Nyugatnémet Rádió és Televízió véleményrovatában Ayca Tolun eszmefuttatását.
Az egy hónap múlva esedékes előrehozott németországi választás legfontosabb témája a migráció. A bevándorlásellenes AfD megerősödését hozó tavaly szeptember eleji szászországi és türingiai választások után Németországban minden párt a korábbinál szigorúbb bevándorlási szabályokat szeretne, még a szociáldemokraták is . A kormány ideiglenesen még tavaly visszaállította a határellenőrzést, és felvetette, hogy ki fogják toloncolni az elutasított menedékkérelmezőket, megvonják a schengeni zóna más országain át érkezőktől a szociális támogatást, és hazaküldik azokat a szíriaiakat, akiknek nincs munkaviszonyuk Németországban.
A választások esélyese, a CDU/CSU immár nemcsak a bevándorlással szemben kritikus, de – az AfD-vel karöltve – hevesen ellenezte a tavalyi állampolgárság-reformot is, amely megkönnyíti a munkahellyel rendelkező bevándorlók honosítását és az EU-n kívüli bevándorlók számára is elérhetővé teszi a kettős állampolgárságot. A konzervatív pártszövetség szerint a kettős állampolgárság gyengíti a bevándorlók integrációját és erősíti a külföldi befolyást az országban.
Friedrich Merz CDU-elnök január elején rátett egy lapáttal a bevándorlásellenes kampányra. Azt nyilatkozta, hogy a bűncselekményeket elkövető kettős állampolgároktól meg kell vonni a német állampolgárságot, hogy aztán kitoloncolhassák őket. Ami azzal a furcsa következménnyel járna, hogy a kettős állampolgárok rosszabb helyzetbe kerülnének, mint azok a bevándorlók, akik lemondtak eredeti állampolgárságukról. Tőlük ugyanis nem lehet megvonni a német állampolgárságot, hiszen akkor hontalanná válnának, így viszont kiutasításuk sem jön szóba. A kijelentés nagy vihart kavart, ami nem meglepő, hiszen a németországi lakosok 14 százaléka nem német állampolgár, és a népesség több mint negyede bevándorló hátterű. A hivatalos adatok szerint 2,9 millió kettős állampolgár él az országban.
Baloldali bírálók szerint az új elképzelés fontos tabut sértett meg: utoljára ugyanis a náci Németország élt a tömeges állampolgárság-megvonással. Arról nem is szólva – teszik hozzá – hogy a javaslat alkotmányellenes is, hiszen a német alkotmány világosan kimondja, hogy az állampolgárságtól senkit sem szabad megfosztani.
Az árnyaltabb véleményt megfogalmazó elemzők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy kivételes esetben mégis van lehetőség a német állampolgárság visszavonására. Például az olyan más állampolgársággal is rendelkezők esetében, akik külföldi fegyveres erők vagy terrorszervezetek tagjává válnak. De alkotmányjogászok arra is felhívták a figyelmet, hogy az alaptörvény arra nem ad lehetőséget, hogy bűncselekmények elkövetőitől is elvegyék az állampolgárságot, és az sem világos, hogy vajon Merz minden elítélttel, avagy csak a súlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazná a szigort. Ráadásul a kitoloncolás különben sem lenne könnyű.
Az elemzők többsége úgy véli, hogy Merz a korábban hasonló javaslattal kampányoló radikális jobboldali AfD szavazóit igyekszik elhódítani az állampolgárság megvonásának tervével. A szemle elején idézett Tolun szerint viszont részben visszafelé fog elsülni a próbálkozás. Legalábbis abban az értelemben, hogy a CDU/CSU népszerűsége csökkenhet a konzervatív bevándorlók körében. Kutatások szerint ma már a bevándorlásellenes AfD nem kevésbé népszerű az állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező bevándorlók esetében, mint a Németországban születettek körében. Tolun úgy véli, hogy a konzervatív kettős állampolgár bevándorlók inkább fogják az AfD-t választani, mint a CDU/CSU-t, hiszen az állampolgárság megvonását eddig még az AfD sem merte felvállalni.