„Lehet, hogy egyes pártok hasznot húzhatnak a korhatár leszállításából, de hogy a demokráciának ártani fog, az biztos” – írja Substack-oldalán Ed West, akit egyebek közt a Spectator és a Telegraph kommentárrovatából ismerhet a közönség.
Angliában, amíg az ember be nem töltötte a tizennyolcadik életévét, nem vásárolhat cigarettát, sem alkoholt, nem lehet esküdt a bíróságon, továbbá szülői beleegyezés nélkül nemhogy plasztikai sebészetre, de még még tetováltatásra sincs joga. Ráadásul a mai fiatal nemzedék nem érettebb elődéinél, ellenkezőleg, mintha évekre kitolódna a kamaszkor. Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus egy évvel ezelőtt egyebek közt ezzel magyarázta az amerikai egyetemek heves woke megmozdulásait és felvetette, hogy érdemes lenne csak tizenkilenc éves korban felvenni a fiatalokat az egyetemre. West ezt megerősítendő megjegyzi, hogy a kamaszkor-végi átmenet egyes jellemző rítusai – az első szexuális együttléttől az alkoholfogyasztásig – évtizedről évtizedre egyre későbbre tolódnak el. Emiatt két évvel ezelőtt eltörölték azt a jogszabályt, amely szülői beleegyezés esetén lehetővé tette a házasságkötést 16 éves korban.
A munkáspárti kormány mégis szavazati jogot adna a tizenhat éveseknek is. Skóciában egyébként már most is szavazhatnak. Ugyanakkor 2022-óta törvény mondja ki, hogy a fiatalok húszas éveik közepéig még éretlenek, könnyebben változnak és rehabilitálódnak, mint egy idősebb személy. Ezen az alapon azt írja elő a skót jogszabály, hogy bűncselekmény esetén az ő esetükben a rehabilitációra kell helyezni a hangsúlyt, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy fiatal, de nagykorú bűnelkövetőkre nemi erőszakért rövid börtönbüntetést, sőt, olykor közmunkát rónak ki büntetésül. Az eredmény: bűnszervezetek fiatalokat toboroznak bizonyos erőszakos bűncselekményekre, mert egyrészt kisebb büntetés fenyegeti őket, másrészt könnyebben manipulálhatók.
West szerint a választások esetében is ez utóbbi lehet a helyzet. A demokrácia ugyanis nem szavatolja, hogy a legbölcsebb és a legbecsületesebb embereket bízzuk meg az ország irányításával. A demokratikus választás legfeljebb arra alkalmas, hogy a nem megfelelőket el tudjuk távolítani a hatalomból. Ráadásul a demokráciának az a hibája mindig is megvolt, hogy sok szavazónak csekély fogalma van a közügyekről, sokakat elragadnak az érzelmeik, és ezeket az érzelmeket demagógiával fel lehet tüzelni. Ha hirtelen megnöveljük az ilyen szavazók számát, az nem fog használni a demokráciának – figyelmeztet West. Márpedig ez fenyeget. Írországban a fiatalok jellemzően abban a képtelenségben hisznek, hogy az észak-írországi valláskonfliktusok évtizedeiben a legtöbb halálesetért a brit rendőrséget terheli a felelősség. Angliában és az Egyesült Államokban a fiatalok az átlagnál sokkal inkább éreznek együtt Oroszországgal és a Hamásszal a mai fegyveres konfliktusok ügyében. Általában pedig hajlamosabbak elfogadni a politikai erőszakot és az átlagnál rosszabb véleménnyel vannak a demokráciáról. Negyedszázada a 25-34 éves korcsoportba tartozó brit állampolgárnak 55 százaléka lakástulajdonos volt. Ez az arányszám már a múlt évtizedben 35 százalékra csökkent. Márpedig West meggyőződése szerint a saját otthon birtoklása statisztikailag nagyobb felelősségérzettel párosul. Így aztán azt javasolja, hogy a választójog korhatárának leszállítása helyett lakáshoz kell juttatni a fiatalokat.
A Munkáspárt jobban áll a fiataloknál, mint a konzervatívok. Csakhogy – figyelmeztet West – a 16 éves korhatár tervezett bevezetése visszafelé is elsülhet. Amerikában a fiatalok között Trump népszerűbb, mint más korosztályokban. Németországban tavaly 16 évesek is szavazhattak az európai parlamenti képviselőkre, és a radikális AfD igen jól szerepelt a legfiatalabbak csoportjában. Nincs rá biztosíték, hogy Nagy-Britanniában nem az új jobboldali Reform párt lesz a Munkáspárt tervezett reformjának legfőbb haszonélvezője.