„A Globális Boldogságjelentés finoman szólva súlyos módszertani problémákat vet fel. Kevésbé finoman szólva az egész egy ócska csalás” – kommentálja Yascha Mounk boldogság világnapján publikált 2025-ös globális boldogságindexet.

A lista élén, mint ahogyan a korábbi években is, Finnország áll, Dánia, Izland és Svédország előtt. A jelentés kitér arra is, hogy a boldogság ott nagyobb, ahol az emberek segítőkésznek és kedvesnek tartják polgártársaikat. A magány viszont rossz hatással van a boldogságra.

A felmérés bejárta a világsajtót, ami nem is meglepő, tekintettel arra, hogy az ENSZ által közreadott jelentés a Gallup közvélemény-kutató adatira épül és több neves intézmény, például az Oxfordi Egyetem is közreműködött az elkészítésében. A tekintélyes szerzők mellett a tudományos komolyság látszatát erősíti az is, hogy szigorú pontozásra épülő rangsorról van szó.

Igen ám, csakhogy valójában a felmérés alapja a teljesen szubjektív boldogságérzet – jegyzi meg Mounk. Egyáltalán nem átfogó felmérésről van szó: a résztvevők egyetlen kérdésre válaszolva tízes skálán helyezték el magukat boldogságérzetük alapján. Más kutatások azonban arra világítanak rá, hogy erre a kérdésre az emberek saját becsült vagyoni helyzetük alapján adnak választ, vagyis minél tehetősebbek, annál inkább boldognak mondják magukat, még akkor is, ha valójában egyáltalán nem boldogok. A jelentés külön fejezetben foglalkozik az öngyilkosságokkal és az önpusztító szokásokkal. Más hasonló felmérésekkel összhangban ebben az összehasonlításban a szubjektív boldogságlista élén álló skandináv államok egyáltalán nem teljesítenek jól: Északon kifejezetten magas az öngyilkosságok, az alkoholfogyasztás és a lelki betegségek aránya.

Hasonló eredményre jutnak azok a mérések, amelyek nem a szubjektív boldogságérzet alapján rangsorolnak, hanem a mindennapokban megélt pozitív és negatív tapasztalatok gyakorisága alapján. A skandináv országok ebben is a lista második felében kullognak, mivel lakosságuk viszonylag keveset mosolyog és nevet, ellenben annál többet szorong és izgul. Nem csoda, hogy egy másik friss kutatás szerint a külföldről érkezett betelepültek sem a skandináv országokat tartják a leginkább barátságosnak és befogadónak, hanem jellemzően szegényebb és fejletlenebb államokat: Costa Ricát, Mexikót, a Fülöp-szigeteket és Indonéziát.