„Akinek hatalma van rá, cenzúrázza ideológiai ellenfeleit. A Biden-kormány is így tett, és ezt teszi most Trump is” – írja az UnHerd magazinban Leighton Woodhouse.
Az elmúlt években a jobboldal vált a szólásszabadság fő védelmezőjévé. Trump és hívei előszeretettel bírálták a baloldalt az internetes tartalmak cenzúrázásért, az eltörléskultúra esetei miatt csakúgy, mint az elnöki rendeletekben kikényszerített sokszínűség, egyenlőség és befogadás (DEI) programokért. Trump az elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy leszámol a szólásszabadság korlátozásával, Vance alelnök első európai útja során keményen bírálta az EU tartalomszolgáltatási irányelveit, mondván, hogy korlátozzák a szabad véleménynyilvánítás jogát (és ezért sértik az amerikai kézben lévő internetes oldalak, egyebek között az akkor még Elon Musk birtokában lévő X közösségi oldal érdekét).
Kormányra kerülve viszont Trump- csapata más hangot ütött meg. Bár az elnök egyik első döntésében a cenzúra teljes eltörlését jelentette be, nem sokkal később rendeleti úton tiltotta meg, hogy a szövetségi intézmények és a kormányzat beszállítói érzékenyítő képzésekben részesítsék alkalmazottaikat (sőt, újabban már európai beszállítókra is kiterjesztette ezt a tilalmat). Hivatalnokai a korábban a jobboldal által is bírált baloldali politikai korrekt szótárakhoz kísértetiesen hasonlító listát hoztak létre a szövetségi dokumentumokban kerülendő kifejezésekről.
A legnagyobb felhorkanást azonban az egyetemekkel szembeni fellépés váltotta ki. Más egyetemekhez hasonlóan a Columbia Egyetemet az állami támogatás megvonásával fenyegetve kényszerítették, hogy a kormánnyal egyeztesse a Közel-Kelettel foglalkozó tanszékek tanítási programját. A rendőrség kiutasítási őrizetbe vette Mahmoud Khalilt, az palesztinpárti tüntetések palesztin vezéralakját és a hatóságok bejelentették, hogy a belbiztonsági mesterséges intelligencia segítségével fogják ellenőrizni az Izrael ellen tüntető diákok internetes hozzászólásait.
A szemle elején idézett Woodhouse az elmúlt években rendre bírálta a baloldali cenzúrát. Most azonban másokhoz hasonlóan, akik a szólásszabadság megsértésével vádolják az új kormányzatot, ő is úgy látja, hogy Trump pontosan ugyanazt teszi, mint a Biden-kormány: a korábban az illiberális baloldalon népszerű „represszív tolerancia" fegyverét veti be ideológiai ellenfelei ellen. Woodhouse megjegyzi, hogy Khalil nem követett el törvénysértést, sőt, az antiszemitizmust is elítélte, ám a hatóságok mégis erre hivatkoznak, továbbá arra, hogy a Hamászt támogatja. Mint Woodhouse megjegyzi, még ha így állna is a helyzet, akkor sem lenne legitim az őrizetbe vétele, hiszen az Egyesült Államokban csak a közvetlen fenyegetést jelentő kijelentéseket tiltja a törvény, az antiszemitizmust és az Izrael-ellenességet nem. A bírósági eljárásnak pont ezt kell majd tisztáznia. A Trump-kormányzat azt írta az egyetemnek küldött levelében, hogy a Columbia nem volt képes útját állni az „antiszemita erőszaknak és zaklatásnak”.
Mindenesetre Woodhouse-éhoz hasonló véleményének ad hangot a konzervatív Compact magazinban Jenin Younes, aki korábban a Biden-kormányzattal szemben képviselt olyan felpereseket, akik a koronavírus-járvány idején a közösségi médiatartalmak szűrését célzó rendeletek ellen fordultak bírósághoz. A mostani jogvita kimenetelére nézve nem mellékes, hogy ezekben az ügyekben a bíróság előszeretettel utasította el a szólásszabadság korlátozását felhánytorgató panaszokat. Younes mindkét oldalt arra szólítja fel, hogy tanulják meg tűrni a nekik ellenszenves nézeteket.