Nem lesz választás Irakban. Ha mégis, az iszlamisták kerülnek hatalomra. Nem így történt. Ez jórészt Szisztani ajatollah érdeme. Komoly javaslat: Kapja meg az idei Nobel-békedíjat!

Az iraki választások előtt azt feszegettük, hogy lehetséges-e iszlám demokrácia. A választások után beszámoltunk róla, hogy a győztes síita koalíció szellemi vezetője, Szisztani ajatollah nem hirdet vallási radikalizmust. Csakhogy - tettük hozzá - hatalomra kerülése előtt Khomeini is aránylag liberálisnak tűnt, aztán papi diktatúrát vezetett be.

A független, de főleg konzervatív olvasóknak szánt American Enterprise szerint az iráni és az iraki ajatollah valójában tűz és víz. A Szisztanihoz közel álló Muhammad al-Haqqani sejk szavaira emlékeztetnek: "Nem iszlamista, csak az iszlámot tisztelő kormányt akarunk. Szaddam Husszein uralma után az emberek fontosnak tartják a vallást. De nem vágynak az iránihoz hasonló iszlamista forradalomra."

"A Szaddam Husszein alatt elnyomott, és az iráni rendszer tévedéseiből is okuló síitákat demokratikus éthosz jellemzi" - írja Reuel Marc Gerecht a folyóiratban. - "Szisztani és követői a moszlim erkölcsi törvények békésebb és demokratikusabb felfogását ültetik el a hívő síitákban. Valóra válhat a hithű moszlimok álma, a nyugati demokrácia és az iszlám értékekeinek egyesítése."

A New York Times ismert kolumnistája, Thomas Friedman is hasonló húrokat penget: "Szisztani úr pragmatikus módon értelmezi a vallási tanokat. Ami lehetővé teszi, hogy a vallás a politika útmutatójaként szolgáljon, de mégse a papok uralkodjanak."

Friedman egyenesen Mandelához és Gorbacsovhoz hasonlítja Szisztani urat. S azt kívánja a 75 éves vallási vezetőnek, hogy éljen 120 évig, sőt kapja meg a Nobel-díjat.

Az amerikai elnökkel kapcsolatban egy kicsit óvatosabb: "Ha tényleg minden jól alakul Irakban, akkor a demokrácia feltételeinek megteremtéséért Bush is elismerést érdemel."

Lehet, hogy jövőre az elnököt terjeszti fel Nobel-békedíjra?