Az amerikai elnökválasztási kampányban a lapok és a hírcsatornák nem tudtak elfogulatlanok maradni. Sokak szerint a szerkesztők részrehajlása miatt nem kapta meg az olvasó, ami jár neki. De vajon az olvasók tényleg tárgyilagos beszámolókra vágynak?
„Barack Obama a New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a két-három százalékkal nagyobb lehetne az előnye John McCain előtt, ha nem létezne a Fox News, a jobbra húzó hírcsatorna. Sarah Palin, a republikánusok alelnökjelöltje többször felszólalt a liberális médiatúlsúly ellen. A részrehajló médiával kapcsolatos kifogások az amerikai politika részévé váltak. De azt a kérdést, hogy mi okozza a média elfogultságát, már kevesen teszik fel” – írta az Economist az amerikai elnökválasztás előtt néhány nappal.
Mint a Metazin is beszámolt róla, a médiát jobbról és balról egyaránt támadták az elnökválasztási kampány során. Volt, aki egyenesen az objektív újságírást nevezte a kampány legnagyobb vesztesének.
Ahogy arra számítani lehetett, a választás után a vesztes oldal egyebek között a médiát okolta a kudarcért. A konzervatív Washintgon Times a választás után megjelent cikkében utal a konkurens Washington Post egyik publicistájára, aki elismerte, hogy lapjának a választásról szóló írásai többnyire Barack Obamának kedveztek. A Washington Times keserű cikke szerint a Post és a liberális média részrehajlásának hátterében a szerkesztők elfogultsága áll. „Az újságírás az egyetlen olyan szakma, ahol a fogyasztók igényét semmibe lehet venni.” A konzervatív szerző szerint az olvasók objektív beszámolókat és kiegyensúlyozott tudósításokat várnak. A liberális média mégis büntetlenül folytathatja az egyoldalú tájékoztatást. Ha egy boltban a vásárlók igényét nem elégítik ki, akkor az üzlet csődbe megy. A részrehajló újságok viszont nem mennek tönkre – véli a konzervatív lap.
Az Economist szerint az újságok részrehajlását nem a szerkesztők egyoldalúsága magyarázza. Ha az olvasók valóban objektív beszámolókra vágynának, akkor a Washington Times által is idézett piaci logika szerint a fogyasztók elpártolnának a részrehajló lapoktól. De nem pártolnak, amiből arra következtethetünk, hogy az olvasók elégedettek, sőt elvárják, hogy egyoldalú legyen a tudósítás.
„Naivitás azt feltételezni, hogy az olvasók kizárólag a tárgyilagosságot tartják fontosnak. Legalább ilyen fontos, hogy a napilapok megerősítsék az olvasót a meggyőződéseiben” – utal az Economist Sendil Mullainathan és Andrei Shleifer harvardi közgazdászok tanulmányára. A Metazin korábban beszámolt egy hasonló kutatásról, amelyben a University of Chicago két professzora, Matthew Gentzkow és Jesse Shapiro, szintén arra a következtetésre jutott, hogy a média elfogultságáért elsősorban az olvasók és a nézők részrehajlása a felelős. A sajtó csak kielégíti a fogyasztók igényét. A szerkesztők és a tulajdonosok nézetei gyakorlatilag nem befolyásolják a részrehajlást.
Az Economist szerint mindez azonban nem rossz hír. Az olvasókért és a nézőkért folytatott kiélezett verseny következtében a különböző elfogultságú fogyasztók mindegyike megtalálja az ízlésének megfelelő napilapokat és hírcsatornákat. És az a néhány olvasó, aki igényli a tárgyszerűséget, elolvashatja a jobb- és a baloldali lapokat is.
Így csakugyan mindenki jól jár, de – mint a szakirodalomból tudjuk – az eredmény az lesz, hogy a szemben álló táborok nézetei radikalizálódnak, és nehezebben fognak szót érteni egymással.