„Sokan hiszik, hogy bár a válság tovább tart, mint eredetileg feltételezték, a fejlett nyugati gazdaságok utána visszatérhetnek a régi működéshez. A mi kutatásaink eredményei azt sugallják, hogy nem így lesz. Könnyen lehet, hogy a 21. század nem a nagy recesszió, hanem a nagy átalakulás kora lesz” – olvassuk Phillip Brownnak és Hugh Laudernek, a tavaly megjelent Globális aukció című könyv szerzőinek cikkét a Eurozine webmagazinban.

A globalizáció eleinte elsősorban az egyszerű fizikai munkák kiszervezését gyorsította fel. Az elmúlt években azonban a fejlődő országok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az oktatás színvonalának. Egyre több távol-keleti diák tanul Nyugaton, és jelentősen nőtt a kínai és az indiai egyetemek kapacitása.

A tudásgazdaság globalizációjának eredményeképpen a diplomás munkák is egyre könnyebben kiszervezhetővé válnak – figyelmeztet Brown és Lauder. Ma már nemcsak a gyártás, hanem a menedzsment és a kutatásfejlesztés is könnyen áttelepíthető a jóval olcsóbb távol-keleti országokba. A nem nyugati tulajdonban lévő ázsiai cégek is egyre nagyobb versenyre kényszerítik fejlett világbeli riválisaikat. A tudás globalizációjának hatására a jóléthez szokott nyugati diplomás középosztálybeliek távol-keleti konkurenciát kapnak, ami a nyugati középosztályok fizetésének csökkenésével jár. Ezt még tetézi az informatikai forradalom is: a korábban munkaigényes adminisztratív feladatokat szoftverek is el tudják végezni.

Brown és Lauder szerint mindez a társadalmi különbségek további növekedését vetíti előre. A nyugati középosztályok egyre inkább lecsúsznak, míg keleten a feltörekvő új elit elszakad a helyi szegényektől. A tudás globalizációjával csak a gazdasági hierarchia csúcsán álló cégvezetők és innovációs szakemberek járnak jól: az ő pozíciójuk tovább erősödhet. A fejlett országok diplomásainak – akikből már eddig is túlkínálat volt – jelentős életszínvonal-csökkenésre kell felkészülniük.