„Az internet központú szemlélet nemcsak gondolkodásmód, hanem naiv és veszélyes politikai ideológia” − olvassuk Jevgenyij Morozov ikonoklaszta internetguru recenzióját Steven Johnson amerikai tudományos író Befejezett jövő című könyvéről, amelyben a szerző azt javasolja, hogy a társadalmat az internetes hálózat mintájára szervezzék át. Egyebek között a részvételi demokrácia bevezetésével és a pártok megszüntetésével szeretné felszámolni a hierarchikus és centralizált döntéshozási mechanizmusokat.

Morozov szerint Johnson javaslata arra a divatos és sekélyes gondolatra épül, amely az online közösségek mintájára szabná át a társadalmat. A Wikipédia és az egyéb, önkéntes és önszerveződő online kezdeményezések receptje alapján szeretné megszervezni a politikát, mondván, hogy a decentralizált döntéshozás sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos képviseletei demokrácia.

A decentralizáció és a közvetlen részvétel hálózati szemlélet apostolai vallásos áhítattal beszélnek a horizontális közösségek előnyeiről, és közben figyelmen kívül hagyják, hogy a társadalom jóval összetettebb annál, mintsem hogy a Wikipédia mintájára megszervezhető legyen a működése − jegyzi meg Morozov. Kétségtelen, hogy az online közösségek által létrehozott kollektív tudásanyag elismerésre méltó, ám ebből nem következik, hogy a szakpolitikai kérdésekben is alkalmazható lenne a modell. Hiszen a Wikipédia szakcikkeinek színvonala sem a laikus tömegeknek, hanem éppenséggel az adott területet ismerő szakértőknek köszönhető. Vagyis éppen azért működik, mert nem a tudatlan tömegek, hanem lelkes szakértők írják, ráadásul sokszor ők sem tudnak egyetértésre jutni bizonyos kérdésekben. A Google is a központosításnak és az adatok egységes kezelésének és felhasználásának köszönheti a sikerét. Jó esetben a nyugdíjrendszer átalakításáról folytatott nyilvános vitában is a szakértők véleménye lenne a meghatározó. A józan átlagpolgárok különben is vonakodnak szakpolitikai kérdésekben állást foglalni, amit jól mutat a német Kalózpárt kezdeményezésének kudarca: a körülmetéléssel kapcsolatos nyilvános szavazáson két német tartomány 18 millió lakosa közül mindössze húszan nyilvánítottak véleményt.

Ha mégis lenne hatása, a politikai döntéshozatal nyitottabbá tétele minden bizonnyal a leegyszerűsítő megoldásokat javasló demagógoknak kedvezne, ugyanis lehetővé tenné nekik, hogy a félelmek felkorbácsolásával mindenféle ügyben népszavazást kezdeményezzenek − figyelmeztet Morozov. Az internet nem csak a Wikipédiát teszi lehetővé, hanem az elbulvárosodást, a rágalmak és az álhírek terjedését is erősíti. Morozov szerint a decentralizált közvetlen részvételi demokrácia leginkább a Foglaljuk el a Wall Streetet mozgalomhoz hasonlítana, amely a nagy felbuzdulás után lassan erejét veszítette, mégpedig mindenekelőtt a belső szervezetlenség és a mozgalmat koordináló testület hiánya miatt. „A hatalommal való szembeszálláshoz stratégia szükségeltetik, ami viszont a központosításnak kedvez. Ha a centralizációt filozófiai alapon, a Wikipédia és az internet modelljére hivatkozva elutasítanánk, az öngyilkossággal érne fel.”