„Miért nő a német termékenységi ráta, miközben az olasz csökken?” – teszi fel a kérdést az Economist.
A fejlett országok zömét sújtja az elöregedés. Az, hogy az emberek tovább élnek, jó hír, ám az átlagos életkor emelkedését nemcsak a magasabb várható élettartam okozza, hanem az alacsony születési arányszám is, ami már kevésbé örvendetes. A harmadik gyerek már luxusnak számít.
A kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében a kormányok igyekeznek növelni a gyerekvállalási kedvet. Csakhogy gyakran még a jelentős anyagi támogatás sem javítja a termékenységi rátát. A statisztikákból kiderül, hogy az európai jóléti államokban öregszik a népesség, miközben Amerikában nő a születési arányszám. Ráadásul az sem igaz, hogy kizárólag az anyagi helyzet határozná meg a családalapítási hajlandóságot. Felmérések igazolják ugyanis, hogy a konzervatív vallásos szülők fontosabbnak tartják a hagyományos családi értékeket, és nagyobb arányban vállalják a nagy család költségeit.
Az elmúlt tíz év adatai arra vallanak azonban, hogy Németországban fordulni látszik a trend. A születési ráta 1,33-ról 1,57-re emelkedett, ami ugyan még mindig elmarad a reprodukciós szinttől, ám legalább javulás a korábbi mélyponthoz képest. A német adat különösen annak fényében bíztató, hogy a dél-európai államokban, mindenekelőtt Spanyolországban és Olaszországban továbbra sem nő a termékenységi ráta. Igaz, a német gyerekvállalási kedv erősödésében közrejátszik, hogy a fejlődő országokból érkezett bevándorlók a hagyományos családmodellt követik, és sok gyereket vállalnak. És minden bizonnyal az is hozzájárul a trend megfordulásához, hogy a gyerekvállalást korábban elhalasztó korosztályoknak az elmúlt évtizedben már gyermekeik születtek.
Ám legalább ekkora szerepe van a német családtámogatási rendszer megerősítésének is – írja az Economist. „Európában és Ázsiában egyaránt azért csökken a születések száma, mert miközben a nők előtt megnyílnak az egyetemek és a jó állások, a gyereknevelés és a házimunka továbbra is az ő feladatuk.” Ha választaniuk kell a karrier és a gyerekvállalás között, lesznek, akik inkább az anyaságról mondanak le. Ezt elkerülendő, a német kormány 2007-től számos olyan támogatást vezetett be, amely megkönnyíti a szülők életét. Megnövelték a szülési szabadság időtartamát, és a férjeket is arra ösztönzik, hogy maradjanak otthon a babával. Növelték a bölcsődék számát, hogy minden egyéves gyereknek jusson hely. Családi adórendszert vezettek be, ami szintén a gyerekeseknek kedvez.
A német példa azt igazolja, hogy a gyerekvállalási kedv ott javul, ahol az állam aktívan támogatja a családokat – gyereknevelési támogatást, adókedvezményeket nyújt a szülőknek, és persze ingyenes és színvonalas óvodákkal és iskolákkal is segíti a családokat. Olaszországban viszont, ahol a kormány azzal próbálkozott, hogy a nőket biológiai órájuk ketyegésére figyelmeztetve próbálta növelni a gyerekvállalási kedvet, töretlenül folytatódik az elöregedés.