„A privátszféra egyre inkább eltűnőben van. Részben mi magunk számoljuk fel” – olvassuk Claudia Mäder cikkét a Neue Zürcher Zeitung feuilleton rovatában.

A magán- és a közszféra éles elválasztása már az ókori Görögországban is megjelent. A középkorban csökkent ugyan a jelentősége, ám az újkorban ismét fontossá vált – írja Mäder. A felvilágosodás alapelve, és egyben a modern szabadelvű társadalmak egyik legfontosabb értéke a magánélethez való jog. A modern demokrácia és jogállam elképzelhetetlen lenne a magánszféra szabadsága nélkül. Hosszú századok társadalmi fejlődésének és politikai harcainak eredményeképpen sikerült magánszféránkból száműzni az államot. Legalábbis a fejlett országok többségében – Kína viszont ezzel éppen ellentétes utat jár be. Hogy mennyire nem volt magától értetődő a magánélethez való jog elismerése, jól mutatja, hogy a svájci hatóságok még az ötvenes években is listázták és megfigyelték a melegeket – emlékeztet Mäder.

A magánszférára leselkedő veszélyek persze nem tűntek el. Csak éppen ma már leginkább a felhasználói adatokat értékesítő internetes óriásvállalatok jelentik rá a legnagyobb veszélyt. És odáig jutottunk, hogy velük szemben a magánszféra ősi ellenségét, az államot hívjuk segítségül, tőle várjuk, hogy adatvédelmi szabályokkal védje magánszféránkat. De azért az állam sem mondott le teljesen megfigyelésünkről – jegyzi meg Mäder. Persze szigorúan a polgárok védelmére és a hatékony kormányzásra hivatkozva.

Miközben egyre érzékenyebbek vagyunk az internetóriások adatkezelési és megfigyelési eljárásaira, boldogan tárjuk a világ elé magánéletünk legintimebb részleteit is. Ráadásul nem pusztán elővigyázatlanságból. Mäder felidézi Steven Weber esetét. Mint arról a magyar sajtó is beszámolt, az amerikai fiatalember egy tanzániai nyaraláson vesztette életét, miközben a víz alatt megkérte kedvese kezét. Barátnője felvette a tragikus lánykérést, majd a Facebookon közzétette a felvételt.

Mäder szerint az eset egészében és részleteiben abszurd. Leginkább azt találja bizarrnak, hogy a balesetet szenvedett férfi reménybelije rögzítette, majd az egész világgal megosztotta a halállal végződő lánykérést. Mäder hátborzongatónak találja, hogy valaki a magánéletének ilyen intim részét önként közzéteszi.

Vagyis miközben folyamatosan aggódunk az internetes cégek adatvédelmi gyakorlata miatt, hajlamosak vagyunk önként feladni privátszféránkat. Márpedig saját magunktól az állam sem védhet meg.