„2020-ban a koronavírussal kapcsolatos téves információk a Twittert és a Facebookot rákényszerítették arra, amit mindig is el akartak kerülni – hogy az igazság döntőbírói legyenek” – tekint vissza az elmúlt évre Evelyn Douek internetjogász az Atlantic magazinban.
A nagy internetszolgáltatók, mindenekelőtt a Facebook és a Twitter évek óta elzárkóztak a felületeikre feltöltött tartalmak szűrésétől. Pontosabban a törvénybe ütköző (például a terrorizmussal és a gyermekpornográfiával kapcsolatos) oldalakat és hozzászólásokat cenzúrázták, ám az álhírekkel és az összeesküvés-elméletekkel szemben a szólásszabadság elvére hivatkozva nem léptek fel. 2020 azonban fordulatot hozott. Pontosabban az álhírek kiszűrése és a célzott politikai hirdetések visszaszorítása már 2019 végén megkezdődött. Tavasszal, a koronavírus első hullámában azonban magasabb fokozatba kapcsoltak az internetóriások. A járványügyi vészhelyzetben hirtelen kiderült, hogy a vitatott tartalmak kiszűrésének nincs technikai, sem pedig jogi akadálya. És attól kezdve nem volt megállás. Gyomlálni kezdték az augusztusi nyugati parti tűzvész kapcsán terjedő álhíreket. Felléptek a gyűlöletbeszéd és az internetes zaklatás ellen. A Facebook a holokauszt-tagadást is tiltólistára tette. A politikába is nyíltan beavatkoztak, éspedig a radikális jobboldali szervezetek, egyebek között a QAnon kitiltásával. Douek kitér rá, hogy a dominóhatás részeként aztán Trump elnök bejegyzései mellett is jelezni kezdte a Twitter, ha téves állítást vélt felfedezni. Egy év alatt a tartalomszűrés gyakorlata általánossá vált, olyannyira, hogy már a pornóoldalak is így járnak el.
Douek elismeri, hogy a magánvállalatok cenzúrája aggályokat vet fel. Valószínűsíti például, hogy a tartalomszűrés célpontjai a szólásszabadság védelmezőiként akarnak majd tetszelegni. Más problémáknak azonban nem szentel nagy figyelmet. Bár megemlíti, hogy a Twitter az elnökválasztási kampány finisében letiltotta a Biden elnök fiát korrupcióval gyanúsító tényfeltáró riportot, Douek üdvözli, hogy a Facebook és társai felhagytak a szólásszabadság „leegyszerűsítő és elfogult” értelmezésével, miszerint a szólás szabadsága a korlátozás teljes hiányát jelenti. Sőt, Douek reméli, hogy az internetóriások a jövőben a világ más térségeinek is nagyobb figyelmet szentelnek. Reménykeltőnek nevezi, hogy a Twitter törölte Bolsonaro brazil elnök és Maduro venezuelai elnök koronaszkeptikus tweetjeit, és figyelmeztető felirattal látta el egy szerinte álhíreket terjesztő indiai politikus oldalát. Hasonlóan előremutatónak tartja, hogy a Facebook az előítéletek és az összeesküvések elleni fellépés nevében korlátozta a felhasználók publikálási jogait a 2020-as mianmari választás előtt. Douek bízik benne, hogy az internetóriások a jövőben a nem angol nyelvű tartalmakat is szűrni fogják.
Ám nem mindenki ilyen optimista az internetóriások új tartalomszűrési hozzáállását illetően. Fraser Myers, a Spiked publicistája az orwelli rémálom megvalósulásának előszelét látja a magánvállalati cenzúrában. A libertárius publicista szerint az internetes cenzúra nemcsak politikailag elfogult, hanem abszurd is. Példaként emlékeztet rá, hogy a tudósok és a WHO járványügyi ajánlásai is sokat változtak. Felidézi, hogy a YouTube orvosok, sőt korábbi WHO megfigyelők véleményét is álhírnek bélyegezte. Myers semmi üdvözlendőt nem lát abban, hogy az internetóriások az igazság döntőbíróivá akarnak előlépni.