„Az internetóriások a politikai hirdetések korlátozásával maguk alatt vágják a fát” – kommentálja Mark Scott, a Politco magazin technológiai rovatvezetője a Twitter pénteken életbe lépett szabályát, amely száműzi a politikai reklámokat a mikroblog-portálról.

Nem a Twitter az egyetlen önkorlátozó internetóriás. A Google a héten jelentette be, hogy korlátozni fogja a célzott politikai hirdetések megjelentetését, és fellép az álhírek ellen. Néhány héttel korábban a Facebook is közölte, hogy hajlandó visszaszorítani a célzott politikai kampányokat, de Mark Zuckerberg a szólásszabadság elvére hivatkozva továbbra sem szándékozik kiszűrni a valótlanságokat tartalmazó tartalmakat. Mint ismeretes, sokan a Cambridge Analytica személyre szabott kampányával magyarázták a Brexit sikerét. A célzott hirdetéseket persze nem ők találták fel, már Obama elnök is alkalmazta a módszert 2012-es kampányában.

Scott mindazonáltal illúziónak tartja, hogy a tervezett szigorítások a kívánt hatást érik el. Utal rá, hogy az álhírek tiltása lehetőséget teremt a politikai cenzúrára. Azt sem tartja helyénvalónak, hogy az állam helyett nagyvállalatok döntsék el, mi az álhír és mi a gyűlöletkeltés.

A dörzsölt kampánymenedzsereknek és pártpropagandistáknak ráadásul aligha jelent komoly akadályt a politikai hirdetések és a célzott kampány tiltása – írja Scott. Fizetett hirdetés helyett majd jönnek a fizetett anonim pártmunkások és trollseregek, akik szakmányban lájkolják, megosztják és retweetelik a propagandát.

Másrészt viszont mégis hatalmas előrelépés az internetóriások önkorlátozása – jegyzi meg Scott. Eddig ugyanis váltig állították, hogy semmilyen felelősség nem terheli őket a felhasználók által feltöltött tartalmakért. Elvégre a háztulajdonosok sem büntethetők azért, ha valaki gyűlöletkeltő graffitit rajzol a homlokzatra. A mostani szigorításokkal azonban elismerték, hogy mégiscsak van némi felelősségük. Scott vélelmezi, hogy ezek után az államnak is sokkal könnyebb lesz fellépnie. És minden bizonnyal szigorúbb szabályokat fog előírni, mint amilyeneket az internetes mamutok önmaguktól vállaltak.  

Az internetóriások nem is a demokrácia miatti aggodalmukban léptek, hanem elébe akartak menni a készülő állami szabályozásoknak, amelyek a szolgáltatókat tennék felelőssé az oldalukon megjelenő tartalmakért – jegyzi meg Scott. Mint arról a Metazin is beszámolt, Németországban már súlyos pénzbüntetésre számíthat az a tartalomszolgáltató, amelynek oldalán gyűlöletbeszéd jelenik meg, és ezek után erősen vitatható módon egyszerű véleményeket is töröltek az oldalakról. Az Egyesült Királyság, Franciaország, sőt az Egyesült Államok és az EU is hasonló szabályok bevezetését fontolgatja. Minden bizonnyal az is közrejátszott az internetes cégek döntésében, hogy a politikai reklámok hirdetési bevételeiknek kevesebb mint 5 százalékát adják.