„A demokrácia megmentéséhez szükségünk van néhány jó diktátorra” – olvassuk Robert Kaplan külpolitikai elemző vitacikkét a Bloomberg véleményrovatában.

Kaplan Biden elnöknek azzal az állításával száll szembe, miszerint az ukrajnai háború a demokrácia és az autoriter diktatúra küzdelme, amelyben Amerikának kell a szabad világot vezetnie. Egyáltalán nem elszigetelt véleményről van szó. Mint arról a Metazin is beszámolt, az ukrajnai háborút számos elemző is a demokrácia és a diktatúra harcának tekinti. A minap Anne Applebaum úgy vélekedett, hogy az ukrán honvédők nemcsak szuverenitásukat, hanem a demokráciát is védik, és ezért más demokráciáknak is kötelességük szolidaritást vállalni velük. Francis Fukuyama talán még ennél is tovább ragadtatta magát, amikor Ukrajnát liberális demokráciának nevezte.

Kaplan szerint ez finoman szólva is túlzás, hiszen Ukrajna aligha volt tekinthető a nyugati típusú demokrácia mintaállamának. „Ukrajna a gyenge, korrupt és intézményi tekintetben fejletlen, kudarcos demokrácia esete,” és nem a demokrácia, hanem a nemzeti önrendelkezés elvének védelmében kell kiállni mellette. Ha ugyanis a nemzeti önrendelkezés (és a területi szuverenitás elve) nem érvényesül, akkor a nemzetközi jog helyét a dzsungel törvénye, vagyis az erőszak veszi át.

Kaplan szerint nem szabad hát finnyáskodni, és a népfelség elve melletti harcban szövetségesként lehet tekinteni autoriter államokra is. Legalábbis azokra – teszi gyorsan hozzá –, amelyek nem velejükig romlottak. Szaddám Huszein és Nicolae Ceauşescu rezsimjeivel nyilván nem lehetne szövetségre lépni, de a szabadságjogok széles körét elismerő, ám nem demokratikusan működő „felvilágosult autokráciákra”, mint amilyen Kaplan szerint Marokkó, Jordánia vagy akár Szaúd-Arábia, partnerként kell tekinteni. Ezekben és más fejlődő országokban is olyan technokrata „puha autokraták” kormányzása hozta el a gazdasági fejlődést és a törvények uralmának megerősödését, akik nem demokratikus választásokon kerültek hatalomra.

A demokrácia globális képviselete helyett Amerikának pragmatikusabb politikát kell folytatnia, és azok ellen kell fellépnie, akik katonai agressziókkal veszélyeztetik a világrend alapját, a területi szuverenitást, véli Kaplan. Utal rá, hogy az amerikai diplomácia korábban sem volt finnyás, ha stratégiai érdekei és a nemzetközi rend védelme érdekében szövetkeznie kellett nem demokratikus rezsimekkel. Sőt, Biden elnök tavaly decemberi demokráciacsúcsára is számos olyan ország kapott meghívást, amely kifejezetten rosszul áll a különböző demokrácia-indexeken.