„Véget érhet a határok nélküli adatáramlás kora. Egyre több ország próbálja szabályozni a területén létrehozott adatok kezelését, ami fennakadást okozhat a digitális világ legfőbb devizájának áramlásában” – írja David McCabe és Adam Satariano a New York Timesban.
Mint arról a Metazin is beszámolt, az online alkalmazások terjedése és az adatparkok népszerűségének növekedése súlyos adatvédelmi dilemmákat vet fel. A globális internetszolgáltatók nem feltétlenül abban az országban tárolják az adatokat (köztük az internetes keresésekre és vásárlásokra vonatkozó információkat, sőt, az e-maileket), ahol a felhasználók élnek, így nem világos, hogy milyen törvények vonatkoznak a személyes információk tárolására és jogszerű felhasználására.
Ma kétszer annyi rendelkezéssel szabályozzák az egyes országok az online adatok tárolását és felhasználását, mint öt évvel ezelőtt, és jelenleg is közel ötven ország igyekszik megerősíteni internetszuverenitását, vagyis a területén élők adatai fölötti rendelkezést. Kína és Oroszország már régóta próbálja kiszorítani, vagy legalábbis megregulázni a külföldi szolgáltatókat annak érdekében, hogy rátehesse a kezét állampolgárainak adataira és megfigyelhesse őket. De az Egyesült Államok hatóságai is szüntelen gyűjtik az adatokat és figyelik a felhasználókat.
A felhasználói adatokhoz való hozzáférés, illetve annak szabályozása azonban nemcsak adatvédelmi és titkosszolgálati tekintetben fontos, hanem üzleti szempontból is. Az adat ugyanis az internet benzinje: ennek birtokában lehet személyre szabott és célzott hirdetéseket létrehozni, hatékonyabbá tenni az online szolgáltatásokat, és fejleszteni a mesterséges intelligenciát. Az adatvédelmi viták így egyúttal üzleti érdekeket is érintenek. Egyes elemzők szerint ezért az adatvédelmi vita valójában a gazdasági nacionalizmus csatatere. Hovatovább ott tartunk, hogy a felhasználók adatai fölötti rendelkezés geopolitikai szempontból is fontossá válik. Egyre több állam törvényben írja elő, hogy állampolgárainak felhasználói és egyéb online adatai kizárólag az adott ország területén tárolhatók. Ausztria és Franciaország adatvédelmi indokokra hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította a Google Analytics, a legnagyobb online adatelemző program működését.
Mindennek fényében azon sincs mit csodálkozni, hogy az Egyesült Államok igyekszik mindent elkövetni a globális adatszabadság fenntartásáért. Legalábbis addig, amíg ez a nagy amerikai internetszolgáltatók érdekeit és a kormány érdekeit szolgálja. Az Egyesült Királysággal, Kanadával és számos ázsiai országgal már megállapodást is kötött a felhasználói adatokhoz való szabad hozzáférésről. Miután az Európai Unió Bírósága adatvédelmi kifogásokra hivatkozva elkaszálta az EU és az Egyesült Államok közötti online adatfelhasználásra vonatkozó megállapodást, Biden elnök csapata és az EU vezetése újabb tervezetet készített, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai cégek – az EU-s adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával – hozzáférjenek az európai felhasználók adataihoz. Mindeközben Biden elnök igyekszik mindent elkövetni, hogy az amerikai felhasználók adatait viszont mások ne szerezhessék meg egykönnyen. Akárcsak az amerikai cégekkel szemben fellépő országok, úgy Washington is adatvédelmi és biztonságpolitikai megfontolásokra hivatkozva igyekszik rendeleti úton megakadályozni, hogy kínai vállalatok hozzáférjenek az amerikaiak adataihoz.