„A modern társadalmak legnagyobb kihívása az apahiány. A politikusok mégsem foglalkoznak a kérdéssel, és az apahiány problémájának megoldása helyett tüneti kezelést javallanak, például a szegénység enyhítését, a bűnmegelőzést, a hajléktalanság orvoslását” – olvassuk a RealClearPolitics hasábjain Sam Lyman konzervatív közpolitikai elemző apák napi cikkét.

Az amerikai statisztikák valóban lesújtóak. A gyerekek negyede apa nélküli családban nő fel. A csonka családok aránya a kevésbé iskolázottak és a szegények körében kiugróan magas. A problémára már Barack Obama elnök is felhívta a figyelmet, amikor a fekete apákat felszólította, hogy vegyék komolyabban a gyereknevelést. Kapott is érte hideget-meleget, még rasszizmussal is megvádolták. Pedig statisztikák sora igazolja, hogy a csonka családban felnövő gyerekek hátrányos helyzetből indulnak. A kétszülős családban szocializálódókhoz képest négyszeres az esélyük a szegénységre, kétszeres az iskolából való kibukásra, csakúgy, mint az öngyilkosságra és az elhízásra. A  drogfüggőségre pedig tízszeres, a börtönbe kerülésre háromszoros, a hajléktalanná válásra harminckétszeres.

A legjobb szociális politika a családok megerősítése, véli Lyman. Ez viszont kulturális kérdés, nem politikai. Lyman utal rá, hogy a női egyenjogúság mellékhatásaként a hagyományos maszkulin erények és férfiszerepek a háttérbe szorultak, aminek következtében egyre több férfi kerül identitászavarba. A bajok már gyerekkorban elkezdődnek:  az iskolában lemaradó, deviáns, magatartászavaros fiúk aránya messze meghaladja a hasonló problémákkal küzdő lányokét. Mint arról a Metazin is beszámolt, sokan a férfiszerepek meggyengülésével magyarázzák, hogy nő a mamahotelben lakó, lassan középkorú, infantilizált férfiak aránya. 

Azt persze talán Lyman sem tudja, hogyan lehetne visszafordítani a kulturális válságot, és ismét megerősíteni a hagyományos férfiszerepeket és vele a kétszülős családokat. Pedig ez kulcskérdés nemcsak a gyerekek és a férfiak, de a nők jólétének szempontjából is. Elvégre a gyerekeket egyedül nevelő anyukáknak is kevesebb az esélye a jó életre, az önmegvalósításra és a karrierre, mint azoknak, akiknek párja is kiveszi a részét a gyereknevelésből.

Bernjamin Pacini pedagógus a Public Square magazinban konkrét receptet ajánl. Pacini szerint a fiúkat már kisgyerekkortól a megfelelő meséken keresztül kell felkészíteni a felelős férfiszerepre, és megismertetni velük a hősiesség, a felelősség- és az áldozatvállalás erényeit. Pacini megemlíti, hogy a hagyományos maszkulin erények megerősítésével lehetne csökkenteni az erőszakos és agresszív mérgező férfiasságot is, az ugyanis szerinte szintén a férfiszerepek társadalmi válságából fakad.