„Kutatók különböző korok és területek civilizációinak tanulmányozása révén azonosították az emberi fejlődés legfontosabb tényezőit. A lista második helyén a háború áll” – foglalja össze Tim Brinkhof a Big Think tudománynépszerűsítő magazinban a Metazinból is ismert Peter Turchin történész kutatócsoportjának friss tanulmányát.
Az elmúlt évtizedben több kutatás jelent meg a háború pozitív civilizációs mellékhatásairól. Egyes elméletek szerint a háború elősegítette a nők és az etnikai kisebbségek egyenjogúságát. Más tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a háborús pusztítás teszi lehetővé a központosított államok létrejöttét, és vele a gyors civilizációs fejlődést.
A történelmi folyamatokat statisztikai módszerekkel elemző Turchin ezeket az elméleteket is tesztelve igyekezett feltárni a komplex modern társadalmak kialakulásának okait több mint tizenkétezer év összesen 373 társadalmának adatait vizsgálva. A kutatócsoportja által létrehozott, és már az interneten is hozzáférhető globális történelmi adatbázis egyebek között lehetővé teszi az egyes társadalmak összehasonlítását a mezőgazdaság fejlettsége, az öntözés elérhetősége, a városi népesség, a kereskedelem, a társadalmi rétegződés, az újraelosztás mértéke és a vallási szokások alapján.
Turchin a számok elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a civilizációs fejlődésnek egyik döntő feltétele a stabil állam kialakulásához szükséges életmód, vagyis a földművelés. Komplex társadalmak és fejlett államok ott jelentek meg, ahol régóta jelen van a mezőgazdaság, fejlett a hadsereg és gyakori a háborúskodás. A haditechnika fejlődése – a bronz- és vasfegyverek, a harci szekerek, a modern lovasság és a fejlett íjászat megjelenése – exponenciális civilizációs ugrást tett lehetővé: lökést adott a kézművesség, az ipar és a technika fejlődésének, egyúttal pedig lehetővé tette a központi hatalom megszilárdítását és a terjeszkedést.
A háborúk ugyan gyakran rendkívüli pusztítással járnak, ám előnyösek civilizációs tekintetben – vonja le a következtetést Brinkhof, ami még akkor is kiábrándító lehet, ha Turchin a tanulmányban kiemeli, hogy nem az erőszak viszi előre a társadalmat, hanem a fenyegetettség miatt kialakuló technológiai fejlődési kényszer.