„Az idei választási évben a kongresszus minden bizonnyal nagyobb figyelmet szentel a Kínával kapcsolatos nemzetbiztonsági kérdéseknek. Az egyetemek jól teszik, ha figyelemmel kísérik a törvényhozást, és felkészülnek rá, hogy olyan nemzetbiztonsági szabályozás születik, amelynek következtében a jövőben tovább csökken a kínai és egyéb külföldi személyek és szervezetek részvétele a kutatásokban” – olvassuk a Reuters jogi mellékletében Matthew A. Goldstein összefoglalóját az amerikai egyetemi szuverenitásvédelmi törvényjavaslatokról.

A novemberi választásokhoz közeledve, már csak az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt is egyre nagyobb riadalmat kelt, hogy mekkora befolyást szerzett Kína az amerikai felsőoktatásban. Az amerikai törvények – a médiához hasonlóan – az állami támogatásban részesülő felsőoktatási intézmények számára is előírják, hogy nyilvánosságra hozzák külföldi támogatóik listáját. A hatályos törvények azonban könnyen kijátszhatók: egy 2019-es szenátusi vizsgálat megállapította, hogy az egyetemek 6,5 milliárd dollárnyi „rivális idegen államhoz” köthető támogatást nem jelentettek be. Republikánus képviselők nemzetbiztonsági kockázatnak tartják, hogy Kína, Katar, Szaúd-Arábia és egyéb rivális hatalmak jelentős összegekkel támogatnak egyetemeket és kutatóintézeteket, és az így szerzett befolyást a saját érdekeiket szolgáló propaganda erősítésére és nemzetbiztonsági szempontból is érzékeny kutatási eredmények megszerzésére használják. Republikánus képviselők törvénymódosításokkal akadályoznák meg „az amerikai érdekekkel ellentétes szemérmetlen mesterkedést”, növelnék az átláthatóságot és tennék követhetőbbé a felsőoktatásba és a kutatásfejlesztésbe érkező külföldi adományokat.

Felsőoktatási szervezetek viszont úgy vélik, hogy a külföldi adományokkal kapcsolatos szigor megnehezíti az egyetemek részvételét a nemzetközi kutatási együttműködésben. Demokrata párti politikusok attól tartanak, hogy a szigor hatására nőhet a Kína-ellenes hisztéria és erősödhet az ázsiai diákokkal szembeni előítéletesség. Goldstein statisztikákat idézve megjegyzi, hogy az amerikai egyetemeken tanuló külföldi diákok negyede kínai. A természettudományos és mérnöki szakokon még magasabb az arányuk. És a diplomát szerző kínaiak közül nagyon sokan Amerikában maradnak.