„Valójában mi a civil társadalom?” – kérdi Tim Schanetzky német történész a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
A cikk apropója a CDU/CSU február végén benyújtott, 551 kérdést tartalmazó parlamenti interpellációja, amelyben a leköszönő kormányt a civil szféra támogatásáról kérdezte, miután civil szervezetek részvételével (sőt szervezésében) többszázezren tiltakoztak a CDU/CSU és az AfD támogatásával benyújtott (ám végül elbukott) bevándorlási törvényjavaslat, illetve általában a radikális jobboldal ellen. Az uniópártok azt kifogásolták, hogy a kormány a demokratikus értékek erősítésére és a polgárok aktív részvételének elősegítésére hivatkozva baloldali NGO-kat támogat. Márpedig ez ellentétes a közhasznú szervezetekre vonatkozó törvénnyel. Egyebek között hat éve ezért is szüntették meg az Attac baloldali szervezet közhasznú státuszát és állami támogatását .
A baloldal a civil társadalom elleni támadásként értékelte a CDU/CSU interpellációját, megjegyezve, hogy korábban az AfD fogalmazott meg hasonló kritikát, azt állítva, hogy a „mélyállam” saját ideológiai holdudvarát és szövetségeseit támogatja a demokrácia erősítésére hivatkozva. Tudósok petícióban tiltakoztak, a baloldali pártok a jobboldal bírálóinak megfélemlítéséről beszéltek, a kormány visszautasította a vádakat, miszerint ideológiai alapon osztogatta a pénzt politikailag aktív szervezeteknek.
A szemle elején idézett Schanetzky szerint viszont a rendszerben kódolva van a visszaélés lehetősége. Felidézi, hogy a civil társadalom fogalma nagy változáson ment át a berlini fal leomlása óta. Akkor a keletnémet diktatúra ellen tiltakozó civileket a demokrácia őreinek tekintették. A német újraegyesítés után a Zöldek és az alternatív baloldal a civil szerveződésekben látta a pártdemokrácia alternatíváját, a részvételi demokrácia megalapozóját. Angela Merkel idején aztán a jobbközép is felkarolta őket, azt remélve, hogy az NGO-k majd segítenek visszaszorítani a szélsőségeket (köztük a baloldali szélsőségeket) és a politikai iszlámot. Ez viszont azt sugallja, hogy a civilek addig hajlandók a demokrácia erősítésén fáradozni, amíg megfizetik őket érte.
A demokrácia védelmében és a kisebbségek iránti tolerancia erősítése reményében szétosztott költségvetési támogatás egyre nőtt, tavaly becslések szerint már 182 milliárd euróra rúgott. A CDU/CSU a ’Nagymamák a jobboldal ellen’ nevű szervezet támogatását pécézte ki, pedig náluk sokkal több pénzt kaptak tényfeltáró médiaportálok, egyebek között a radikális jobboldali szervezetek által szervezett titkos bevándorlásellenes találkozót leleplező Correctiv nonprofit oldal.
Szép dolog a civilek támogatása, csakhogy az állam nyilvánvalóan politikai alapon szelektálva osztogatott. Ha nem így tett volna, akkor adhatott volna pénzt a jobboldali bevándorlásellenes Pegidának, vagy az oltásellenes demonstrációk és a Hamász mellett tüntetések szervezőinek is – jegyzi meg Schanetzky. Nem véletlen, hogy 2022-ben a német szövetségi számvevőszék is bírálta az átláthatatlan pénzosztást.
Cikke végén hozzáteszi, hogy mindennek ellenére nem sok hatása volt a NGO-k támogatásának, hiszen az AfD és a Linke egyaránt megerősödött a februári választáson, vagyis minden tekintetben pénzkidobás volt a civilek ilyen támogatása. Mint arról a német sajtó a napokban beszámolt, több tartományban máris elkezdték megszüntetni a civilek állami támogatását.