„A legismertebb német feminista nagy felzúdulást kiváltó új könyvében azt állítja, hogy a transzneműség mára divattá vált, és árt a nőknek” – olvassuk a liberális Welt magazin interjúját Alice Schwarzer feminista szerzővel, a Transzszexualitás: ki a nő, és ki a férfi? című vitairat társszerzőjével.

Schwarzer évtizedek óta a női egyenjogúság németországi élharcosa. Munkásságának ötven éve során több mint kéttucatnyi könyvet publikált, és 1977 óta a vezető német feminista magazin, az EMMA főszerkesztője. Írásaiban egyebek között bírálta az abortusz korlátozását, a nők védelmében szigorúbb szabályozást követelt a pornográfia, a prostitúció és a női genitális csonkítás ellen, szót emelt a nőket elnyomó iszlám fundamentalizmus ellen és kiállt a transzneműek mellett is. Munkásságát kitüntetések sora ismerte el.

Schwarzer és szerzőtársa, Chantal Louis a női önrendelkezés elkötelezett harcosai könyvükben élesen bírálják két német kormánypártnak a nemváltoztatás liberalizációját célzó javaslatát. A Zöldek és a liberális FDP már évek óta dolgoznak a transzszexualitásra vonatkozó törvény átalakításán. A javaslat egy korábbi változata, amelyet tavaly még ellenzékből terjesztettek be, elbukott a parlamentben. Most azonban kormánypártként könnyen sikerrel járhatnak. Még a nyár előtt szeretnének az új törvény segítségével nagyobb lehetőséget teremteni a nemi önrendelkezésre. Egyebek között azt szeretnék elérni, hogy a 14. évüket betöltött állampolgárok szabadon, szüleik hozzájárulása és orvosi igazolás nélkül megválaszthassák nemüket (a jelenleg hatályos törvény értelmében is van erre lehetőség, de csak pszichiátriai szakvélemény birtokában). Nemváltó beavatkozáshoz (hormonkezeléshez illetve műtéthez) szülői beleegyezésre, vagy annak hiányában bírósági végzésre van szükség.

Annyiban Schwarzer is osztja a két kormánypárt véleményét, hogy vannak olyan „rossz testbe születettek”, akiknek az életminőségén csak nemváltó beavatkozással lehet segíteni. De felelőtlenségnek tartja a német zöldek és a liberálisok megközelítését, amely a melegjogok mintájára liberalizálná a nemváltást. Schwarzer szerint nem igaz, hogy a nemi identitás magától értetődő. Számos kutatás megállapította, hogy kamaszkorban gyakori a bizonytalanság a nemi identitás körül, ám az esetek döntő többségében a nemi diszfória elmúlik. Ezért súlyos tévedés az önrendelkezés elvére hivatkozva szó nélkül elfogadni egy tinédzser nemváltásra vonatkozó kérését, hiszen már a hormonkezelés is visszafordíthatatlan átalakulást indít el. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban olyan mértékben nőtt a magukat transzneműként azonosító kamaszok aránya (Schwarzer negyvenszeres növekedésről beszél), hogy azt csak divatjelenségként lehet értelmezni. Ő legalábbis ezzel magyarázza, hogy korábban főleg férfiak akartak nővé válni, ma viszont épp fordított a helyzet. Ennek hátterében Schwarzer szerint az állhat, hogy a fiatal lányok nem akarják elfogadni a női társadalmi szerepeket. A régi vágású feminista Schwarzer ezt meg is érti, de felelőtlenségnek tartja, ha a félreértelmezett tisztelet és tolerancia nevében fenntartás nélkül jóváhagyjuk a hormonkezelést vagy a műtétet. Utal rá, hogy a zöldek korábban a pedofília védelmében hoztak fel ilyen érveket.

Az interjúban Schwarzer kitér rá, hogy régebben általában a konzervatívokkal vívott ádáz ideológiai küzdelmet, ma viszont a transzneműség kapcsán a haladó szellemű baloldaliakkal áll harcban. Pedig az ő világnézete egy jottányit sem változott.