„A Nyugat értékei egyre inkább eltávolodnak a világ többi részének értékeitől” – olvassuk az Economist esszéjét a World Values Survey legfrissebb felméréséről, amely a társadalmi értékek globális változását vizsgálta a 2017 és 2022 közötti időszakban.
A World Values Surveyt a Metazinból is ismert néha Ronald Inlehart politológus indította 1981-ben. Az azóta is rendszeresen frissített globális, több, mint száz országot felölelő közvélemény-kutatás Inglehartnak a modernizációra vonatkozó hipotézisét volt hivatva igazolni, amelynek értelmében a gazdasági helyzet javulása az individuális kulturális és társadalmi értékek erősödéséhez és egyúttal a tradicionális közösségi értékek és a vallás gyengüléséhez vezet. Ha az embereknek már nem a puszta megélhetésért kell küzdeniük, akkor sokkal inkább az önmegvalósítást és az egyéb posztmateriális javakat helyezik előtérbe. Egyúttal nyitottabbá válnak a más kultúrájú és vallású emberek iránt, hiszen kevésbé szorulnak a szigorú, vallási és törzsi normákat érvényesítő hagyományos közösségek támogatására.
A legfrissebb adatsor azonban komoly kételyeket támaszt Inglehart tézisével kapcsolatban – elemzi a számokat az Economist. 1981 óta 40 százalékról 8 százalékra csökkent a globális mélyszegénységben élők aránya, ám a civilizációs modernizáció nem az Inglehart által várt trend szerint alakult. A nyugat-európai és a tengerentúli angolszász országok polgárai egyre inkább toleránssá váltak a magukétól különböző kultúrájú, vallású és etnikai hovatartozású egyének iránt, miközben jelentősen csökkent körükben a hívők aránya. A nyugati demokráciák közötti különbségek mára jórészt eltűntek, a Nyugat kulturális és társadalmi értékek tekintetében homogénné vált. Eközben az ortodox keresztény és iszlám többségű országok illetve jónéhány latin-amerikai állam a jólét növekedése ellenére is vallásosabbá és tradicionalistábbá vált. Összességében jellemzővé vált, hogy a szekuláris országokban nőtt az individuális értékek elfogadottsága és az idegenek irénti nyitottság, miközben azokban az államokban, ahol a vallás és a hagyományok erősek, tovább erősödött a törzsi, etnonacionalista szemlélet és vele az idegenekkel és a szexuális kisebbségekkel szembeni bizalmatlanság.
A kulturális és társadalmi értékek közötti civilizációs szakadék mélyülésének súlyos politikai következményei lehetnek – jegyzi meg az Economist a World Values Survey készítőire hivatkozva. Az értékek átalakulása erősítheti a nemzedékek közötti konfliktust. Ennél is aggasztóbb, hogy a tradicionalistábbá és kollektivistábbá váló országokban – az európai ortodox keresztény államokban, az iszlám világban és a Latin-Amerika több országában – csökken a demokrácia támogatottsága és nő az igény az autoriter vezetésre. Az értékek ilyetén civilizációs elkülönülése pedig a nemzetközi kapcsolatokra is kihathat. Az Economist utal rá, hogy a nyugati hatalmak, főleg az Egyesült Államok külpolitikájukban egyre nagyobb előszeretettel hivatkoznak a demokratikus értékek védelmére, köztük a szexuális kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. Riválisaik, mindenekelőtt Kína viszont imperializmusnak tartják a demokráciaexportot (jóllehet Pekingtől sem idegen a politikai értékek felhasználása a nemzetközi szövetségépítésben). De Putyin elnök is hivatkozott az ortodox civilizáció értékeinek védelmére a szerinte ezekre támadó hanyatló Nyugattal szemben az Ukrajna elleni háború kapcsán.