„A jövőt nem a szuverén nemzetek fogják uralni, hanem a tőke, a technológia és a tehetség által összekötött regionális erődök, városállamok és szigetcsoportok” – olvassuk a Noen magazinba Parag Khanna stratégiai elemző eszmefuttatását.
Egyre-másra jelennek meg az új világrenddel kapcsolatos jóslatok. Abban szinte minden elemző egyetért, hogy az Egyesült Államok által uralt egypólusú világ leáldozóban. A legtöbben úgy vélik, hogy utána többpólusú világ következik, ám nem minden állam tagozódik be az új tömbökbe. Az egymással rivalizáló nagyhatalmak között jelentős mozgástér marad a tömbök között lavírozó, minden irányban kapcsolatot építő közepes és kisállamoknak.
Khanna is úgy látja, hogy a világrend felbomlóban van. Szerinte azonban ez nemcsak a nemzetközi szövetségi rendszerre érvényes, hanem a szuverén államokra is. A nagyhatalmi erőviszonyok átalakulása hatással lesz a nemzetállamokra is, elvégre ezek is szerves részei a jelenlegi világrendnek. A globális dél már most is csak korlátozottan működő gyenge államai aligha maradnak egyben, ha a világban hatalmi vákuum keletkezik, vagy új nagyhatalmi rivalizáció kezdődik. A globalizáció ugyanis nem fordítható vissza – véli Khanna. Miközben a világ hatalmi szempontból egyre széttagoltabbá válik, a kereskedelmi és a termelés láncok egyre inkább a kölcsönös függést és az egymásrautaltságot erősítik. Minél multipolárisabbá válik a világrend, annál nagyobb mozgástere lesz az olyan régióknak, amelyek sikeresek a globális gazdaságban. Márpedig ilyen téren hatalmas különbségek vannak a nemzetállamokon belül is. Khanna szerint ezért a fejlett régiók és városok befolyása elkerülhetetlenül nőni, perifériájuk pedig gyengülni fog – függetlenül attól, hogy egyazon állam részei.
Sőt, nemcsak a fejlett városok és a régiók profitálnak a világ politikai széttagoltságából, hanem a nagyvállalatok is – teszi hozzá Khanna. A globális technológiai óriások hatalma már ma is nagy, és esetenként maga az állam szervezi ki hozzájuk a közfeladatok elvégzését. Khanna példaként Elon Musk Starlink műholdas internet-szolgáltatóját említi, amely az Egyesült Államok kormányának megbízásából tartja működésben az ukrajnai internetet a háború idején. De hasonlóan fontos hatalmi tényezővé váltak a kriptovaluták is.
Khanna úgy fogalmaz, hogy az egypólusú világrendet globális középkor követi. A középkor hatalmi viszonyait a különböző méretű területek urainak, az egyházaknak és tehetős kereskedőknek a vetélkedése határozta meg, de közben a senki földjén útonállók és egyéb, törvényen kívüli erők uralkodtak. A nemzetközi politikát pedig domináns nagyhatalom híján alkalmi érdekszövetségek jellemezték. Khanna szerint valami hasonlóra számíthatunk az új, globális középkorban is: országok, városok, nemzetközösségek, nagyvállalatok és egyéb csoportok közötti alkalmi együttműködések és viszályok írják majd a jövő történelmét.